Karinthy Frigyes 23 évesen szeretett bele a nehéz sorsú színésznőbe, Judik Etelbe. A nő goromba férje elől egészen Berlinig szöktek, de hazatérésük után nem adatott nekik sok idő: a szép színésznő a spanyolnátha áldozata lett.
„Ha megkérdik tőlem, mi az, ami életben tartott, azt kell válaszoljam: a szerelem” – fogalmazott egyik írásában Kertész Imre, mindeddig az egyetlen magyar író, aki megkapta az irodalmi Nobel-díjat. Hogyan, milyen körülmények között született meg a Sorstalanság? Ki volt az a nő, aki a kezdetektől fogva hitt Kertész írói tehetségében, a nehézségek, kudarcok és visszautasítások ellenére? Írásunkban az író első felesége, Vas Albina alakját idézzük fel.
A szerelem mindig is kiemelt és megkerülhetetlen témája volt a művészet szinte minden ágának. Találkozhatunk vele papírra vetve, kőbe vésve, vászonra, színpadra vagy filmre álmodva, de sokszor írt már a romantika történelmet is. Számos híres és ismert, valamint rejtve maradt hétköznapi szerelemre igaz, hogy ez a földön túli érzés egyszerre inspirál, kínoz és felmagasztal…
Szeretted középiskolában az irodalmat, és az érettségid is remekül sikerült? De vajon néhány évtized elteltével is ugyanolyan jól emlékszel a költők és írók műveire?
Fáy András író határozottan érdeklődött a nőnevelés iránt, de ezt sajátos módon valósította meg: ő maga nevelte a nőt, akit később feleségül vett, és akitől két gyermeke is született.
„Egy jómódú leányt szerettem, / de osztálya elragadta tőlem” – írta József Attila Végül című verse átdolgozott változatában, 1930-ban. Ki volt ez a „jómódú leány”, és milyen egyéb okok álltak szerelmük kudarcának hátterében?
Színésznőnek indult, novellákat és memoárokat írt, mégis leginkább írófeleségként tartjuk számon. Harmos Ilona ismerte a Nyugat szinte összes költőjét (és azok feleségeit), s mielőtt feleségül ment volna Kosztolányihoz, Karinthy Frigyes udvarolt neki.
Szemere Pál népszerű férfi volt a reformkorban: nemcsak a nők rajongtak érte, de Kölcsey is neki küldte forró csókjait.
Berci és a koboldok, Zabaszauruszok, Garázs Bagázs… M. Kácsor Zoltán neve minden bizonnyal ismerősen cseng a kisgyerekes szülők számára: a meseíró – akinek még a neve előtti M is a „mese” rövidítése! – történetei varázslatos világba repítik a gyerekeket. Rilex (a legbékésebb tirex), és Leiszút Feliszút, a selypítős sárkány megteremtőjével alkotásról, ihletről, a jó mesekönyvek titkáról és a terveiről beszélgettünk.
Sárvári Anna, akit a magyar irodalom leghíresebb szőke nőjévé tettek Juhász Gyula versei, saját bevallása szerint mindössze egyszer beszélgetett a költővel.
A könyvborító és a cím mellett sokszor az első mondat kelti fel az érdeklődésünket egy regény, egy történet iránt. Ez az első benyomás gyakran nemcsak a könyvhöz, hanem a szerzőhöz fűződő viszonyunkat is meghatározza. Egy frappáns kezdet akár egy életre beivódik a memóriánkba. Neked melyik könyv adta meg ezt az élményt?
Arany. Fekete párduc. Fekete orchidea. A vadak királynője. Égetnivaló boszorkány. Ezekkel a nevekkel illették – nem csak a háta mögött – Karinthy Frigyes második feleségét, Böhm Arankát, aki szexepiljével és zabolátlanságával Ady Endrét is megigézte fiatalon – és aki alig 51 évesen a nácik egyik haláltáborában végezte.
