Karinthy Frigyes 23 évesen szeretett bele a nehéz sorsú színésznőbe, Judik Etelbe. A nő goromba férje elől egészen Berlinig szöktek, de hazatérésük után nem adatott nekik sok idő: a szép színésznő a spanyolnátha áldozata lett.
„Szeme: tompa fényű bársony, szeme körül kék holdkaréj, bőre, mint a tearózsa szirma, sötét haja számtalan gyűrűbe bodorítva mélyen hullott domború homlokába. Bánat s a bánattal oly közel rokon kéj, illatszerfelhő s egy lila fátyol lengte körül.” Ez a költői leírás Kosztolányi feleségétől, Harmos Ilonától származik, aki személyesen ismerte a Nyugat-nemzedék íróinak feleségeit, és szókimondó, időnként vitriolos jellemzéseket írt róluk. De Judik Etellel korábbra nyúlt vissza ismeretségük: a szintén színésznőként induló Harmos Ilona többször állt egy színpadon az ígéretes tehetségként számontartott Judik Etellel.
Karinthy Frigyes, az ifjú hírlapíró 1908-ban több színésznőnek is csapta a szelet. Egyikük a már említett Harmos Ilona volt, aki végül Karinthy barátjához, Kosztolányi Dezsőhöz ment feleségül – Karinthy és Harmos kapcsolatáról itt írtunk részletesebben. Judik Etel a Thália Társaság egyik előadásán tűnt fel Karinthynak, aki dicsérő kritikát írt a színésznő „érdekes, izgalmas, véghetetlen finomságokat megértő arcáról” és meggyőző színészi játékáról.
Nehéz kezdet
A részben cigány származású Judik Etelnek kecskeméti gyökerei voltak, meglehetősen kusza családi viszonyokkal. Apja kiléte homályba vész, vándorszínész anyjának különböző apáktól több gyermeke született. Az anyát, a nagymamát és cikkünk szereplőjét is Judik Etelnek hívták, sőt, ahogyan Rózsafalvi Zsuzsanna kutatása kiderítette, már a dédnagymamát is – ez sejtetni engedi, hogy mindannyian házasságon kívül születtek.
Judik Etel 1903-ban végzett az Akadémián, majd a Thália Társaság tagja lett. A társaság nem rendelkezett kőszínházzal, így előadásaikat hol a Várszínházban, hol egy Révay utcai mulatóban (Foliès Caprice) tartották. Könnyedebb műfajokkal (kabaré) is kísérletezett: a Teréz körúton, a mai Művész mozi helyén lévő Bonbonnière Cabaret-ban is fellépett.
„Tehetséges, tehetetlenségre ítélt színésznő”
Karinthyval való megismerkedése idején Judik Etel már férjes asszony volt, három gyerekkel. Kosztolányiné szerint első férje egy goromba rendőrkapitány, bizonyos Laki Bakits János volt. (Mások szerint inkább kereskedelmi ügynök.) A Keleti pályaudvarhoz közel, a Rákóczi út egyik zugszállodájában laktak,
férje állítólag rendszeresen lebujokba, kávéházakba és legénylakásokba küldte, hogy árulja az általa töltött cigarettákat – meg saját magát is.
Kosztolányiné szerint „nyomorban, zűrzavarban élt, de volt benne valami megható vágyakozás a tiszta, rendezett élet után, és sok regényesség. Műveltséget nemigen szerezhetett, sok nyomorúságban, testi szenvedésben, szülésben, durva bánásmódban megalázott, megkínzott szépség volt, tehetséges, tehetetlenségre ítélt színésznő.” Harmos Ilona arról is beszámolt, hogy a tízes években szokatlan módon Judik Etel vérpiros rúzzsal lépett ki az utcára, és a legnagyobb hófúvásban is báli cipőt viselt, és mivel fogai rosszak voltak, csukott szájjal nevetett.
Szöktetés a színházból
Karinthyt megbabonázta a nála két évvel idősebb színésznő. Moziba hívta, udvarolt neki, majd kapcsolatuk komolyra fordult, a féltékeny férj azonban aggodalomra adott okot:
a szóbeszéd szerint Karinthy ekkoriban revolverrel a zsebében járt, de párbajra, lövöldözésre végül nem került sor.
1912-ben az író megszöktette az asszonyt, a legnagyobb titokban: a színházból az esti előadás után, a süllyesztőn át jutottak ki, és egyenesen a pályaudvarra, majd Berlinbe mentek. Ott Brázay Emil újságíró és Hatvany Lajos mecénás nyújtott nekik segítséget.
Karinthy felesége
Két év múlva elhárultak az akadályok: megtörtént a válás, ugyanis Laki Bakits némi készpénzért cserébe hajlandó volt lemondani a feleségéről. Karinthy feleségül vette a Bogának becézett asszonyt, Judik Etel pedig visszavonult a színpadtól, hiszen megszületett gyermekük, Karinthy Gábor, a későbbi költő. Magukhoz vették az asszony kislányát, Klárát is, Judik Etel két fia pedig Laki Bakitsnál maradt – az exférj később mint körözött tolvaj és szélhámos lett ismert Budapest-szerte.
Vendégség, zsemlemorzsás-olajos szendviccsel
Karinthyék Rökk Szilárd utcai otthonában – az író Hunyady Sándor visszaemlékezései szerint – sokszor tanyázott nagy társaság, akik órákon át, éjszakába nyúlóan beszélgettek. Nem tellett nagy lakomákra:
Kosztolányiné el is panaszolja, hogy Judik Etel mákos nudlit tett elébe, pedig minimum paprikás csirke és parfé illett volna.
Hogy előteremtse a megélhetésükhöz szükséges ezer koronát, Karinthynak így is rengeteget kellett írnia –, de „mindig akadt a tányérra tett pergamenpapírban egy kis vaj, kenyér, kolbászmaradék. Három alma a stanicli fenekén, ha más nem, egy kis zsemlyemorzsás olaj az üres szardíniás skatulya alján. Aki odajárt, nem halhatott egészen éhen.” És sokan jártak oda – legalábbis amíg a spanyolnáthajárvány engedte.
„Úgy érzem, agyamban daganat képződött”
Az asszony 1918 szeptemberében kapta el a spanyolnáthát, amely néhány hét alatt végzett vele. Karinthy belebetegedett a bánatba: „Úgy érzem, agyamban daganat képződött, vagy egy éles, idegen tárgyat döftek bele, amikor ő meghalt” – írta naplójába felesége halála után 10 nappal, amelyben szívszorító sorokban számolt be bánatáról. Döbbenetes egybeesés, hogy Karinthyt valóban agydaganattal műtik majd 1936-ban – ekkor azonban már második házasságában él Böhm Arankával. A róla szóló cikkünket ide kattintva olvashatod el.
