Noha legtöbbünk nem mostanság koptatta az általános és középiskola padjait, azért némi tudásunk lehet az egykor kötelezően megtanult versekből. Most már csak az a kérdés, mennyi maradt meg az irodalomórák emlékeiből: kvízünkben egy-egy sorból kell kitalálni, mely műre gondoltunk.
Józsika-Jezsek Ferenc még attól sem riadt vissza, hogy a Corvin Áruházban három forintért dedikálja Molnár Ferenc regényét a mit sem sejtő, gyanútlan úttörőknek, azt állítva: az író róla mintázta Nemecsek Ernő alakját.
A legszebb magyar írónak tartott Bródy Sándor imádta a nőket és a gasztronómiát, fiával viszont meglehetősen ellentmondásos viszonya volt.
Ady Endre hétszer járt Párizsban: először 1904-ben, utoljára 1911-ben. Milyen volt a francia főváros az 1900-as évek elején? Hol élt, hol alkotott Ady, és miért ábrándult ki kedvenc városából kevesebb mint tíz év alatt?
A tavalyi év végén a Netflix meglépte azt, amire sokan vártak, és még többen tartottak tőle: megfilmesítette Gabriel García Márquez Száz év magány című hömpölygő regényfolyamát, a mágikus realizmus egyik alapművét, a 20. század egyik legjelentősebb regényét. De hogyan keletkezett a regény, és miért nem akarta maga az író sohasem, hogy filmre vigyék?
Ha szereted a magyar irodalmat és ismered a híres magyar regények, versek, novellák és drámák szerzőit, szereplőit és történetét, akkor vélhetően a kvíz minden kérdésére tudod majd a választ.
Ma már nehezen érthető, hogy Radnóti Miklóst, a 20. század egyik legnagyobb magyar költőjét miért citálták bíróság elé.
Madách Imre nőkkel való kapcsolata meglehetősen ellentmondásos volt: feleségével és édesanyjával való kapcsolata határozta meg azt, ahogyan a másik nemről vélekedett. De mit is tett pontosan Fráter Erzsébet és Majthényi Anna a magyar irodalom legnagyobb alakjával? Cikkünkből kiderül.
Kiválasztottnak lenni egy nagy művész mellett, hatni munkásságára, támogatni a háttérből: kihívás, de megtisztelő feladat is. De mi lesz akkor, ha a rózsaszín köd felszáll? A legnagyobb magyar művészek szerelmének kihűlt parazsát követi nyomon Bálint Lilla, a Dívány újságírója könyvében.
Török Sophie, Gyarmati Fanni, Boncza Berta – három név azok közül a múzsák közül, akiket leginkább a híres magyar költők szerelmes verseiből ismerünk. Ám egyben ők azok is, akiknek gyakran igen küzdelmes élete most a Dívány újságírója, Bálint Lilla új könyvének lapjain elevenedik meg. A Múzsák a csók után szereplői nők: szeretők, feleségek, anyák, sőt időnként alkotótársak is, akikről jobbára megfeledkeztek, amikor már nem ihlették meg szerelmes „költőjüket”. Interjú.
Laborfalvi Róza nemcsak remek színésznő, hanem kitűnő háziasszony is volt. Az író felesége remek feketekávét főzött, ami Jókai mellett selyempaplanban altatott kismalacuk kedvenc eledele is volt.
A kötelező olvasmányokat legalább egyszer mindenkinek el kell olvasnia. Te mennyire emlékszel rájuk? Kvízünkből kiderülhet!
