Az illatok tudat alatt befolyásolják az emberi viselkedést. A kellemes illatok kényelmet, pozitív képzeteket társítanak az illatos dolgokhoz, helyekhez. Varázsold kényelmesebbé otthonod annak illatosabbá tételével!
Az őszi avar illata. A napfényes vízpart kicsit halas-iszapos aromája. Az anyukánk kedvenc parfümje, a nagyi almás pitéje. A szerelmesünk testéről felszippantott molekulák. Mind-mind információt közvetítenek az agyunkba, olyan összetett módon, ahogyan csak a szaglás képes.
Ha tél, akkor déligyümölcsök és persze azokból készült édes és sós fogások. Hoztunk is belőlük egy csokorra valót, áradjon a konyhákban a narancsillat!
Képzeld el, hogy a kedvenc illatszerboltodban vagy! Most pedig képzeld el, hogy belépsz egy légfrissítővel agyonillatosított ruhaüzletbe! Hol érzed magad boldogabbnak?
Akármennyire bizarrnak tűnik, sok ember számára a benzinkutak nyújtják az egyik legkellemesebb illatélményt. De vajon miért ennyire csábító az üzemanyag szaga? Vagy illata.
Kevés dolognak van olyan jellegzetes és egyben vonzó illata, mint egy vadiúj kocsinak, amivel boldog tulajdonosa épphogy csak kigördült az autószalonból.
Sokkal valószínűbb, hogy megérezzük valaminek a szagát, ha izzadságszagról vagy édes illatról van szó, az embereknek ugyanis sokkal több szaglóreceptoruk van ezekre a szagokra. De vajon miért?
Mitől függ, hogy egy illatot kellemesnek vagy taszítónak érzel? A parfümipar és a tudomány hosszú ideje keresi a választ erre a kérdésre, de nagyrészt még mindig a sötétben tapogatózunk.
Ha valaha gyújtottál már meg illatos gyertyát, vagy tettél pár csepp illóolajat a fürdővizedbe, pontosan tudod, hogy milyen hatással lehetnek az illatok az ember hangulatára, lelkiállapotára. Az aromaterápia napjainkban reneszánszát éli: leginkább stresszoldásra használjuk.
Parfüm és parfüm között óriási különbségek lehetnek. Kisokosunkból megtudhatod, hogy milyen szempontok alapján érdemes dönteni közöttük.
Nem tudod, hogyan mondj nemet egy jó kis zsíros hamburgerre vagy pizzára? Amerikai tudósok szerint a megoldás: szagold az adott étel illatát több mint két percen keresztül.
Szisztematikus kísérletben vizsgálták a testszag és a belső feszültség kapcsolatát, de most nem azt nézték, jobban izzadsz-e, ha para van.
