Nem tudod, hogyan mondj nemet egy jó kis zsíros hamburgerre vagy pizzára? Amerikai tudósok szerint a megoldás: szagold az adott étel illatát több mint két percen keresztül.

A Dél-Floridai Egyetem kutatói annak próbáltak utánajárni, miként kelti fel étvágyunkat, illetve ellenkezőleg, hogyan csökkenti azt egy adott étel illata. A kísérlet érdekes eredményt mutatott: annak ellenére, hogy kezdetben az egy-egy zsírosabb falatból felénk áramló illatok élénkítik gusztusunkat az adott étek iránt, ha két percnél tovább szagoljuk azokat, éppen ellenkező hatást váltanak ki bennünk. A Journal of Marketing Research hasábjain megjelent tanulmányt a Science Alert vesézte ki.

Jóllakunk az illatokkal

A tudósok úgy vélik, hogy agyunk, miután két percen keresztül ki voltunk téve a kezdetben csábítónak ható aromáknak, úgy véli, ezek az illatok kielégítették a kaja utáni sóvárgást, ezért nem ösztökél minket tovább annak elfogyasztására. Tulajdonképpen úgy érezzük – legalábbis mentális szinten –, mintha jól belakmároztunk volna, csak éppen anélkül, hogy valóban rengeteg kalóriát gurítottunk volna le szánkon.

Dipayan Biswas marketingprofesszor, a kutatás vezetője szerint ezen természetes agyi reakció segítségével sikeresen állhatunk ellen az egészségtelen ételek vonzásának. A kutató szerint egy iskolai menzán vagy akár egy szupermarketben is sikeres taktikaként lenne alkalmazható az ottani légkört belengő gyorskajaillat, mely egy idő után tudat alatti szinten ösztökélné a tanulókat vagy a vásárlókat, hogy inkább a zöldségek-gyümölcsök és egyéb kevésbé káros ételek felé vegyék az irányt.

A gyorskajának sokszor nehéz ellenállni
A gyorskajának sokszor nehéz ellenállniFotó: Shutterstock

Kísérleteik során Biswas és munkatársai diszkréten lengettek be különböző, egymástól jól elkülönített szagokat – például pizza- vagy almaillatot – hasonló helyiségekben. Az eredmények egyértelműen azt mutatták, hogy minél több ideig voltak kitéve a mit sem sejtő alanyok egy zsíros étel vagy egy sütemény illatának, annál nagyobb arányban választottak ezek helyett inkább valamilyen egészségesebb táplálékot. Az iskolai étkezdében végzett vizsgálatokban például az ebédelni érkező mintegy kilencszáz diáknak mindössze 21,43 százaléka választott valamilyen gyorskaját a kínálatból, mikor pizzaillat terjengett a levegőben. Almaillat esetén 36,96 százalékra nőtt az arány, mikor pedig semmilyen speciális szag nem volt észlelhető, 36,54 százalék döntött az egészségtelen nasik mellett.

Vigyázni kell azonban, ugyanis a vizsgálatokkal egyértelművé vált az is, hogy mikor kevesebb ideig, pár másodpercig érezték csupán a sütemény- vagy pizzaillatot a résztvevők, sokkal jobban megkívánták a zsíros étkeket, mint normál esetben. A tudósok azt is megállapították, hogy a jobb szaglással rendelkezők esetében hatványozottabban működnek mindezen hatások, mint a kevésbé fejlett szaglóérzékkel megáldott társaiknál. A levont tanulságok arra mutatnak, hogy – mint fentebb vázoltuk – egy rövid szippantás meghozhatja étvágyunkat, ha azonban tartósabban érezzük egy kívánatos ennivaló illatát, elménk azt hiszi, már be is kebeleztük azt, és nem vágyakozik rá tovább. Ennek oka az lehet, hogy agyunk nem tesz különbséget a különböző forrásból érkező pozitív érzéki ingerek között. Ez természetesen pusztán egy hipotézis a kutatók részéről.

Biswas és csapata szerint kutatásuk új megoldást találhat arra, hogy miként álljunk ellent egy ízletes, zamatos, de nem éppen egészséges étek csábításának. A kutatók úgy vélik, a hasonló tudatalatti hatások jóval inkább eredményre vezethetnek, mint a tudatos tiltás, ami inkább ösztönzi azt, hogy belekóstoljunk a „tiltott gyümölcsbe”.

Mustra