Martin Pistorius megjárta a poklok poklát: mindössze tizenkét éves volt, amikor egy titokzatos betegség következtében éber kómába került. Miközben mindent értett és hallott, képtelen volt kommunikálni, és azt hitte, életét már örökre saját testébe zárva éli le.
A játék és a szórakozás nemcsak hogy feltölt mindenkit, de még a gyerekkori traumák feldolgozásában is hasznosak a szakértő szerint.
Elvesztetted a szaglásod a betegség következményeként? Az átmeneti állapotot még nem értik a kutatók teljesen, de van már ötletük arra, hogyan végezz szaglástréninget a Covid okozta probléma kiküszöbölésére.
Sonali Beaven pszichológia és gender studies szakos hallgató az Egyesült Államokban. Mint mondja, amióta az eszét tudja, depressziós, így ez az állapot mélyen összefonódik az identitásával. Élete nagy részében ezért nemcsak a nehézségeit szégyellte, hanem végső soron azt is, aki ő valójában. Ez a mentális betegségek körüli stigmák egyik tragikus következménye. A megbélyegzés miatt azt hitte, egyedül van a problémáival, és el kell rejtenie a tüneteit, hogy másoknak jobb legyen. De ma már egészen máshogy vélekedik a kérdésről.
Bár a traumákat legtöbbször szélsőséges, életveszélyes eseményekhez kötjük, korántsem korlátozódnak a természeti katasztrófákra, balesetekre, háborús élményekre, erőszakos támadásokra. Ebbe a kategóriába tartozhat minden olyan tapasztalat, amely az egészséges mentális működést megakasztja, összezavarja. Vannak tehát olyan traumák, amelyek kevésbé észrevehetők, de attól még mélyek, és az egész későbbi életünket befolyásolhatják – hacsak nem teszünk tudatosan a feldolgozásukért.
Késő szocialista „lábvíz”, ’80-as évek vége. Kádár uralma gyengül, de még működik a besúgórendszer, történnek házkutatások. Egyre aktívabb az ellenzék. Készülnek a röplapok, a szamizdat kiadványok, forgatja videóit a Fekete Doboz, zúgnak a Kontroll Csoport dalai. Egy „furcsa, tébollyal telenőtt” kertbe fiatal lány érkezik, hogy az ott élő idős testvérpárnak segítsen. A két nő a II. világháborútól kezdve rengeteg mindent megélt. Mit lehet tanulni tőlük? Miért kell ismernie a múltat annak, aki jobb jövőt szeretne? Nemrég jelent meg Finy Petra erős atmoszférájú, izgalmas írói megoldásokat felvonultató regénye, a Kerti szonáta. Interjú a szerzővel.
Mint írja, tegező viszonyban van a halállal. Keresztury Tibor első lépéseit a patológián tette meg, ritka neurológiai betegsége pedig csak a boncoláskor lesz teljes bizonyossággal diagnosztizálható. A József Attila-díjas írónak gyerekkorától kezdve vannak tapasztalatai a testi-lelki szenvedésről. Az avasi pincesor tövében nőtt fel, látta az ott élőket sújtó nyomort, később maga is megjárta a függőség és a depresszió mélységeit. Letaglózó élményeiről kíméletlen őszinteséggel számol be új könyvében, mégis olyan humorral, öniróniával és nyelvi megoldásokkal képes feleleveníteni ezeket a fiktív elemekkel átszőtt epizódokat, hogy nemcsak megrendülni, de nevetni is lehet rajtuk. Interjú a Hűlt helyem című regényről.
Bikák, akiket bociként a vágóhídtól mentettek meg. Traumatizált lovak. Remeteéletet élő bakkecskék. Mindezek az állatok – több mint százan vannak – a Dharma Lómenhelyen találtak végleg szerető otthonra. Szabadon sétálhatnak, testi-lelki sebeik lassan begyógyulnak. Ugyanez történik azokkal is, akik akár önkéntesként, akár táborozó gyerekként a menhelyre látogatnak.
Míg a tetoválások okai ugyanolyan változatosak, mint maguk az emberek, akik a minták viselése mellett döntenek, vannak bizonyos körülmények, amik vissza-visszaköszönnek a döntés meghozatalakor. Ilyen például egy traumatikus esemény megélése.
Alhasi fájdalmak, kifejezetten fájdalmas menstruáció, görcsök: a laikusok szerint ezek csupán a menstruáció jelei. Amikor a beteg orvoshoz fordul, sajnos sokszor ugyanezt a választ kapja. Épp ezért maradhat rejtve évekig az igazi baj, az endometriózis.
A szélsőséges hangulati ingadozással, az elhagyatástól való masszív félelemmel és érzelmi labilitással jellemezhető borderline állapot (borderline personality disorder, röviden BPD) a leggyakoribb személyiségzavar. Becslések szerint a népesség 2-3 százalékát érinti, de sokan vannak olyanok, akik nem jutnak el szakemberhez, és nem kapnak diagnózist. A kategorizálásnál persze sokkal fontosabb azzal a szenvedéssel kezdeni valamit, amelyet nemcsak a BPD-vel érintett személy, hanem a környezete is átél. Hogyan kerüljük el, hogy mi is tönkremenjünk a gyerekünk, a szerelmünk, a barátunk vagy a munkatársunk impulzív, agresszív, kaotikus viselkedésétől?
Sokféle okból ismerkedünk. Van, aki szexre vágyik, van, aki társaságra, van, aki komoly kapcsolatra. Bármilyen cél lehet oké, mindaddig, amíg az a másik fél beleegyezésével társul. A valódi konszenzusra azonban csak akkor van lehetőség, ha pontosan tudjunk, mire mondunk igent. A baj csak az, hogy sokan sem a szükségleteikkel, sem a múltjukkal, sem az érzelmi életükkel nincsenek tisztában, így akaratlanul is becsaphatják a másikat.
