Az eddigi szabályozás szerint a tudományos vizsgálatra felajánlott embriókat csak 14 napos korukig vizsgálhatták a kutatók. Idén nyártól azonban ez a határ eltűnik. Genetikus szakértő magyarázza el, miért fontos változás ez.
Az ember legjobb barátja hihetetlen utat tett meg az elmúlt évezredek során. Vadállatból az emberrel békében, sőt, őt segítve élő háziállat lett, aki önként és örömmel engedelmeskedik gazdája parancsainak, kéréseinek. De vajon minek köszönhető, hogy a zabolátlan farkasok leszármazottai ma ennyire barátságosak?
Szupernő, szuperférfi, interszex gyerek, lánytestbe született fiú, rejtett sterilitás: ezek a variációk ritkán ugyan, de előfordulnak a gyerekek között. A természet és a genetika sokszínűsége érdekes állapotokat eredményezhet.
Hogyan befolyásolja az étrend és a testmozgás a bennünk élő baktériumok, illetve a génjeink működését? Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az egészségmegőrző diétás stratégiákat? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ kutatócsoportjával Tombácz Dóra biológus, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biológiai Intézetének docense. A kutatóval a projekt hátteréről, menetéről és várható eredményeiről beszélgettünk.
Nem is olyan ritkán fordul elő, hogy bár a szülőknek nincs semmilyen betegségük, gyermekük mégis valamilyen genetikai rendellenességgel jön világra, vagy még a terhesség alatt veszti életét. Ennek hátterének megértéséhez egy picit el kell mélyednünk a genetikában és az öröklődésben, de érdemes, mert végre megértjük, miért kell ennyire odafigyelni nemcsak a terhesség, de a babatervezés időszakában is, és mekkora csoda az, hogy egészséges gyerekek születhetnek.
Eddigi ismereteink szerint a gyerek úgy készül, hogy a hímivarsejt megtermékenyíti a petesejtet, majd a kétféle genetikai információból létrejön az új kis élőlény. A tudomány jelenlegi állása szerint viszont pár évtized múlva újra kell majd írni a biológiakönyveket.
Milyen előre megjósolható változásokon megy keresztül az ember élete során, és ezekben a változásokban milyen szerepe van a genetikai örökségének és a környezetének? Ezek a legégetőbb kérdések, amik a fejlődéspszichológusokat foglalkoztatják. Mi az, amit az ikerkutatásokból eddig tudni lehet?
A narancsbőr legfőbb oka a zsírszövet kitüremkedése. A férfiak és a nők bőrének eltérő szerkezete az oka annak, hogy a nőknél gyakrabban alakul ki. De miért nem segítenek sem az olcsóbb, sem a drágább narancsbőr elleni krémek? Eláruljuk.
A legtöbb fajnál, így az embernél is a nőivarú egyedek tovább élnek a hímivarúaknál. Az ember esetében a nők átlagos várható élettartama 74,2 év, míg a férfiaké csak 69,8. Magyarázhatjuk ezt azzal, hogy több férfi végez veszélyes munkát, hivatkozhatunk a társadalmi berendezkedésre, de attól még tény marad, hogy ez a jelenség az egész állatvilágban megfigyelhető.
Egy nemzetközi projekt keretében tudósok több mint 2600, rákos sejtből származó DNS-mintát vizsgáltak meg, hogy felállíthassák a daganatos betegségek eddigi legteljesebb profilját.
Emberként a többi fajnál különlegesebbnek, kivételesnek érezzük magunkat. Bizonyos szempontból igazunk van: nincs még egy olyan állatfaj, ami ennyire a maga igája alá tudta volna hajtani a környezetét.
A tudósok szerint létezik egy gén, amelynek módosulása fokozhatja az agresszív, antiszociális viselkedést. De vajon mennyire felelhet a genetika a bűnözők által elkövetett erőszakos cselekedetekért?
