Tudtad, hogy igazából majdnem banán vagy? Legalábbis genetikailag

Emberként a többi fajnál különlegesebbnek, kivételesnek érezzük magunkat. Bizonyos szempontból igazunk van: nincs még egy olyan állatfaj, ami ennyire a maga igája alá tudta volna hajtani a környezetét.

Más szempontok szerint viszont messze nem vagyunk ennyire különlegesek: génjeinket tekintve egy sor állatfajtól, sőt, a növényektől sem különbözünk annyira, mint elsőre gondolnánk. 

Az, hogy a csimpánzokkal és más főemlősökkel rokonságban vagyunk, régóta nem kérdés. Az emberi genom alaposabb feltérképezésével azonban az is kiderült, egy sor olyan élőlény van, akikkel génállományunknak több mint a fele közös. 

Receptek fehérjével

Bolygónk minden élő szervezete magában hordoz egy használati utasításhoz hasonló kódrendszert, a DNS-t. Ez a kódrendszer minden élőlényben biológiai mechanizmusokat és különböző külső/belső sajátosságokat határoz meg. Az úgynevezett Human Genom Projekt, vagyis az emberi DNS feltérképezésére irányuló kutatássorozat 2003-ban lezárult, és hihetetlen számadattal rukkolt elő: az emberi genom nagyjából hárommilliárd kódból áll össze. Ezt a hatalmas számot figyelembe véve, és hozzátéve, hogy az emberiség tagjai rendkívül különböző testi adottságaik, betegségekre való eltérő hajlamaik ellenére kevesebb mint egytized százalékkal térnek el egymástól genetikailag, érthetővé válik, hogyan lehet kifejezetten nagy hasonlóság köztünk és más élőlények között. 

Szakasztott másunk, a banán
Szakasztott másunk, a banánColin Hawkins / Getty Images Hungary

Mai tudásunk szerint ugyanis a Föld összes élőlényének kellett, hogy legyen egy közös őse, és az evolúció évmilliói alatt az ősi génállomány egy része megmaradt. Ha megértjük, miben hasonlítunk és különbözünk a többi fajtól, az nemcsak azt segíthet megérteni, mi bennük az egyedien és különlegesen emberi, de segíthet a különböző betegségek legyőzésében is. 

Csimpánz: 96 százalékos egyezés

A csimpánzok (a bonobók után a legközelebbi élő rokonaink) genomjának tanulmányozásától azt remélik a tudósok, megérthetjük, pontosan mi tesz bennünket emberként különlegessé és egyedivé. A négyszázaléknyi eltérés óriási különbséget jelent: agyunk mérete és komplexitása élesen megkülönböztet bennünket tőlük. 

Csirke: több mint 60 százalék egyezés

A modern kori dinoszauruszként számon tartott bankivatyúk vizsgálatával a tudósok egyre jobban megértik, miben hasonlítanak egymáshoz az emlősök és a madarak. Kutatásaik során nemcsak a csontképződés és a tojás héjának szilárdítómechanizmusa között fedeztek fel hasonlóságot, de felfedezték azt is, hogy a számos immunválaszért felelős, korábban emlősspecifikusnak hitt fehérje, az interleukin 26 szintén megvan a madarakban is.

Banán: több mint 60 százalékos egyezés

Az alapvető sejtfunkciókért (például a DNS reprodukciójáért, a sejt életciklusának szabályozásáért) felelős géneken nemcsak állatokkal, de egy sor növénnyel, például a banánnal is osztozunk. 

Gyümölcslégy: több mint 60 százalékos egyezés

Nem véletlen, hogy ez a vékony szárnyú, apró kis jószág az egyik legtöbbet tanulmányozott rovar. Génjeinek egy része megegyezik az emberi testben a növekedésért és fejlődésért felelős génekkel, ráadásul az emberben betegséget okozó gének 75 százaléka is megvan bennük, így kiváló alapot jelentenek ezeknek a kórságoknak az elemzéséhez.

Oszd meg másokkal is!
Mustra