Szükséges, de a klímavédelem érdekében tett egyéni akció olyan, mint csepp a tengerben. Valójában tíz nagyrészvényes tehetne érdemben azért, hogy a klímaválságot megállítsuk.
Hibás gazdasági döntések, háborús konfliktusok és egyéb politikai, társadalmi válságok könnyen az addig stabilnak hitt pénznemek bedőlését okozhatják – a történelem során többször előfordult olyan mértékű infláció, melynek következtében szó szerint percről percre drágultak a termékek, a bankók pedig pillanatok alatt papírfecnivé értéktelenedtek. Összeszedtük a legjelentősebb hiperinflációkat a világtörténelemből.
L. Frank Baum meseregénye, az Óz, a nagy varázsló 121 évvel ezelőtt került az olvasók kezébe. Népszerűsége azóta is töretlen, amit az 1939-ben megjelent Óz, a csodák csodája című musicalnek is köszönhet. No de miről van szó valójában, mit jelképez a boszorkány, és hogy jön ide az amerikai elnök?
Miért egy vírusra van szükség ahhoz, hogy rájöjjünk, nem vagyunk mindenhatók? Hogy felfogjuk, milyen súlyos ára van a mértéktelenségünknek? Miért hisszük még mindig azt, hogy következmények nélkül uralhatjuk a természetet? Ezek pusztán költői kérdések. Az igazán lényeges felvetés az, hogy felismerjük-e: ez a krízis talán egy utolsó esély arra, hogy megszabaduljunk legpusztítóbb függőségünktől, a túlfogyasztástól. Lehetőség arra, hogy a jelenlegi, gazdasági növekedést hajhászó társadalmi modell helyett egy sokkal emberibb, az egyéni és a közösségi jóllét megteremtésén alapuló társadalmat hozzunk létre.
A tavalyi világbajnokság apropóján az Economist lemodellezte, milyen tényezők határozzák meg, képes-e egy ország bekerülni a világ futballelitjébe. Vajon mennyire számít az ország mérete, a sportra költött pénz, a foci iránti érdeklődés? Vagy a tehetségen és a szakértelmen múlik minden?
Egyre több milliomos kismama lesz?
A gazdag, nyugati országok, amelyeknek a többségét kevésbé érinti a globális felmelegedés, gazdaságilag jól jártak a klímaváltozással, míg a szegényebb, az Egyenlítőhöz jóval közelebb fekvő államok igencsak megszívták. Holott épp az előbbiek tehetnek a klímakatasztrófáról.
A klímaváltozás már nem távoli fenyegetés, hanem itt van a nyakunkon – mégis vannak, akik még mindig kifogásokat keresnek, és egy fikarcnyit sem hajlandók változtatni az életükön. Elmondjuk, miket szoktak leginkább felhozni – és azt is, hogy mit lehet rá válaszolni.
Szerencsések vagyunk, mert a várható élettartam szépen lassan növekszik, vele annak az időnek a hossza is, melyre fel kell készülnünk, mert már nem leszünk aktív keresők. Szülőként pedig ilyenkor nemcsak saját magunkra, de a gyerekeinkre is gondolni kell, nehogy ők járjanak pórul a mi rosszul meghozott pénzügyi döntéseink miatt.
Az ingatlanárak növekedése nem új keletű dolog. A téma évek óta mindenkit lázban tart, egymást követik a találgatások arról, hogy még vajon mekkora emelkedésre számíthatunk. Mégis, mi jelenthet kiutat a magas árak elől?
Nem feltétlenül azért érdemes magyar élelmiszert venni, mert az annyival jobb. Hanem elmondjuk, hogy pontosan miért.
Sipos Mihály és felesége, Ruszkai Krisztina egy Cegléd melletti tanyán élnek két kicsi gyerekükkel. Mindketten agrármérnökök, Misi az egyetemi karrierjét cserélte az önellátó tanyasi életre, Kriszti pedig díjugrató volt, mielőtt családot alapítottak. Viszonylag ritkán lehet olyan emberekről hallani, akik városi, értelmiségi emberekként saját maguk választották a tanyasi életet, viszont értenek is ahhoz, amit csinálnak. A gazdaságukban most már több tucat őshonos, magyar állat- és fafajta van (de sehol egy rovásírás, vagy hasonló), szépen fejlődnek, és éppen úgy élnek, ahogy szeretnének. A gyerekeiknek is szabad életet szánnak, már ki is találták, hogyan tudják kikerülni az állami/egyházi oktatási rendszert. Interjú érdekes és boldog emberekkel, akik megvalósítják az álmaikat.
