A WD 0810–353 fehér törpe – egy Nap-szerű csillag forró és sűrű holtteste – tart a Föld felé, legalábbis a számítások sokáig erre utaltak. Most azonban az ESO VLT távcsöve segítségével a csillagászok megállapították, hogy a halott „bolygó” mégsem tart felénk.
A Csendes-óceán déli részén, Új-Zéland és Dél-Amerika között létezik egy hely, amely joggal pályázhat a „semmi közepének” címére. Ez a Nemo-pont: az emberek alkotta civilizációtól a legtávolabb eső hely a Földön.
Az üstökös továbbra is nagy sebességgel közeledik a Föld felé, de történt egy nagy változás a korábbiakhoz képest.
Vajon el tudod képzelni, a világ melyik tája az, ahol száraz lábbal több tízezer kilométeren át mehetsz gyalog?
A Föld felszínének mintegy 71%-át borítja víz, melyben az édesvizek aránya elenyésző, így nem biztos, hogy a nyugalom szigete lesz számodra ez a kvíz, melyben a Föld tengereinek és óceánjainak szigetei között túráztatunk majd.
A Föld egyik legöregebb és DNS-vizsgálatnak is alávetett legnagyobb, ma élő szervezete nem egy pikkelyes dinóreinkarnációs krokodil- vagy madárfajta, de még csak nem is egy összefüggő tengeri moszatsziget. A tudósok szerint akár 40-50 000 tagot is számláló megaorganizmus Észak-Amerika Utah államában egy 43 hektáros területen honol.
Hol vagy most épp? Egy szobában, vagy odakint a parkban, de akárhogy is, egy ország van a talpad alatt. Ha elutazol, akkor országot váltasz, de valahol mindig vagy. Kivéve persze, ha megcélzod azt a néhány zömében lakatlan területet, ami egyelőre még egyetlen országnak sem kellett.
Ma hajnalban súlyos személyi sérülésekkel és komolyabb anyagi károkkal járó földrengést észleltek a Kína keleti részében található Shandong tartomány Pingyuan megyéjében.
Pontosan 3512 napot töltött nagy projektjével a világutazó Torbjørn C. Pedersen, aki inkább csak Thorként utal magára: igaz, a Covid két évre röghöz kötötte, de így is elsőként sikerült eljutnia a Föld minden országába – olyanokba is, amelyeket az ENSZ sem ismer el önálló államként.
Ébrenalvás, félelemalvás, hogy csak kettőt említsünk, de van, aki csak akkor alszik, ha fáradt.
Az amerikai űrkutatási hivatal egy új, mesterséges intelligencián alapuló rendszert fejlesztett annak előrejelzésére, hogy a pusztító események mikor érhetik el a Földet.
Milyen szép lenne az idei tavasz, ha nem a januárt folytatnánk áprilisban… szinte nem telik el nap kiadós zuhé és hideg szél nélkül. El tudod képzelni, milyen volt, amikor ez kétmillió évig tartott?
