Az éghajlatváltozás egyre több szélsőséges időjárási viszonnyal és természeti jelenséggel ismertet meg bennünket: miután az egyre melegebb és szárazabb, erdőtűzeket hozó nyárból kilábalunk, már fenyegetnek is a medrükből kilépő vízek okozta áradások és az esőzések miatti árvizek.
Rengeteg káros anyagot találtak a szakemberek a Bodrogban: a megszokottnál egy nagyságrenddel nagyobb mennyiségben leltek mikroműanyagra, ráadásul a határértéket meghaladó mértékben észleltek biszfenol-A vegyületet.
Lehet, hogy sok víz lefolyt azóta a Dunán, mióta a jelenősebb folyók torkolatairól tanultál az iskolában, de nem mindegy, hogy hova folyt le. Na, pont erre vagyunk kíváncsiak Európa legnagyobb és hazánk legismertebb folyóinak kvízében.
Talán már azt sem túlzás állítani, hogy a világ legszennyezettebb folyójában több a szemét, mint a víz. Az indonéziai Citarumban a környék 5 milliós lakosságának szemete és félezer ipari létesítmény hulladéka landol már hosszú ideje.
A Duna hazai szakaszának egyetlen bal oldali mellékfolyója az év nagy részében egy jelentéktelennek tűnő víznek tűnik, ám bizonyos időszakokban megmutatja igencsak szeszélyes arcát. Az Ipoly tucatnyi titkot rejt, amelyről jobbára csak a környékén élők tudnak.
Az utóbbi napokban a Cibakházi-Holt-Tisza területén jelentős halpusztulást figyeltek meg, amely 99 százalékban ezüstkárászokat érintett. Mint kiderült, ezért a folyó vizében lévő herpeszvírus felelős.
Biztosan fel tudsz sorolni néhány olyan folyót, amely városon halad keresztül. De vajon fordítva is megy a dolog? Kvízünkből most kiderül.
A Rábán Körmendnél hétfőn napközben a valaha mért legnagyobb vízállást megközelítő vagy meghaladó szintre számítanak a szakemberek. A magas vízállás miatt az éjjel több száz szolnoki, debreceni, nyíregyházi és gyulai vízügyes szakember indul útnak, hogy hétfő hajnaltól a Rába alsóbb szakaszain és a Dunán segítsék a védekezési munkát – olvasható az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vasárnap este kiadott közleményében.
Feketére váltott a Tápió vize, méreganyag kerülhetett a folyóba, ez okozza a szennyezést.
Kétségkívül a vaktérképes feladatok voltak a földrajzórák legnehezebb részei, és a domborzati térkép is sokszor állított minket kihívás elé egy-egy hegység, tó vagy folyó megnevezése kapcsán. Ahhoz, hogy a kvízünkben szereplő kérdésekre helyesen tudj válaszolni, a vízrajzi ismereteidet kell felidézni.
Az, hogy az iskolában csak néhány hazai vizünk jellemzőit kellett megtanulnunk, még nem jelenti azt, hogy csupán ennyi folyónk és tavunk volna. De miután ezt valószínűleg te is tudod, a kérdés már csak az, hogy vajon mennyire ismered ezeket. A kvízünkből megtudhatod.
Azt már megszokhattuk, hogy a világ telis-tele van érdekesebbnél érdekesebb természeti képződményekkel, de azt, hogy egy folyó mellett úgy sétálhatunk el, hogy észre sem vesszük, az már a csodánál is több. De mégis hogyan lehet ez? Pofonegyszerű rá a magyarázat.
