Azt már megszokhattuk, hogy a világ telis-tele van érdekesebbnél érdekesebb természeti képződményekkel, de azt, hogy egy folyó mellett úgy sétálhatunk el, hogy észre sem vesszük, az már a csodánál is több. De mégis hogyan lehet ez? Pofonegyszerű rá a magyarázat.
Álmunkból felébresztve is tudjuk, hogy a maga közel 6500 kilométeres hosszával a világ egyik leghosszabb folyója a Nílus, amely a Földünk legbővizűbb folyójával, azzal az Amazonassal van állandó versenyben, amelyen több víz folyik le, mint a Níluson és az ázsiai Jangcén egyszerre. De vajon mi a helyzet a világ legrövidebb folyóvizeivel? Eláruljuk: igenis léteznek, de annyira kicsik, hogy szinte észre sem venni őket.
A világ legrövidebb folyói
Ilyen a világ legrövidebb folyójaként számontartott, Indonéziában található Tamborasi is, amely hossza mindössze 20 méter.
A Flores-tengerbe torkolló vizet tényleg alig lehet észrevenni, hiszen aprócska hossza mellett a szélessége is csupán 15 méter.
Összehasonlításképp: a nyúlfarknyi folyóban a nagyjából 16 méteres nagy ámbráscetből csupán egyetlen példány férne el hosszában.
Noha azt mondják, hogy a Tamborasinál rövidebb folyó nem is létezik, a grúzok valószínűleg ezt kikérnék maguknak.
Országukban ugyanis szelíden – és persze alig észrevehetően – folydogál a Krubera-barlang forrásaiból eredő és a Fekete-tengerbe torkolló Reprua, amely 18 méter hosszú.
Az öt szín folyója
Szerencsére más miatt érdekes folyókból sincs hiány a Földön, itt vannak például a világ legszínesebbjei is, amelyek közül, ha a legleget keresnénk, akkor Kolumbia felé kellene vennünk az irányt. E dél-amerikai országban, egészen pontosan az elszigetelt Serranía de la Macarena hegyláncban található ugyanis a nálunk leginkább Kristály-folyóként ismert Caño Cristales, amelyet a feltűnő színei miatt csak az öt szín folyójának vagy szivárványfolyónak neveznek. A vízesésekben gazdag folyó medre július végétől novemberig szemet gyönyörködtető árnyalatokban pompázik: sárga, zöld, kék, fekete és vörös színeit a napsugarakban megcsillanó Macarenia clavigera nevű vízinövények adják.
Óriási mélység
Ha már a leglegeknél tartunk, muszáj megemlítenünk a hét afrikai országot átszelő Kongó folyót is, amely a világ legmélyebbje. A korábbi Zaire mélysége egyes pontokon akár a 220 métert is elérheti, így ha az Eiffel-tornyot beleállítanánk, a tetejéből csupán 80 méter lógna ki.
A Kongónak egyébként más paraméterei is figyelemre méltók: a hossza 4700 kilométer, medencéjének területe 3 és fél millió négyzetméter, vízhozama alapján pedig csak az Amazonas előzi meg.
Csak 15 centi az egész
Ha nem nagy ügy átugrani egy patakot, akkor nem okozna gondot átlépni a világ legkeskenyebb folyóját sem. Az Észak-Kínában 17 kilométeren kacskaringózó Hualai folyó átlagos szélessége ugyanis 15 centiméter, sőt, a legkeskenyebb részén mindössze 4 centiméter széles.
Kicsiny paraméterei ellenére meglehetősen tekintélyes a mélysége a maga 50 centiméterével.
De hogy mégis hogyan lehet egy ilyen víz folyó? Egyesek szerint nem a méret a lényeg, nem ez különbözteti meg ugyanis a folyót a patakoktól. Akik azt mondják, hogy a Hualai egy folyó, többek között azzal indokolják, hogy a medrében található víz egész évben egyenletesen folyik, van jól körülhatárolt vízgyűjtője és ártere is.
