Te már kisgyerekként megtanultad leolvasni az órát, az AI-modelleknek azonban kihívást jelent ez a feladat – derül ki egy új tanulmányból.
Akármilyen kis kerttel is rendelkezünk, ősszel felgyülemlik egy sor feladat, amit saját érdekünkben fontos elvégeznünk. Itt vannak a legszükségesebb tennivalók, amelyeket a HelloVidék összegyűjtött, mivel ezeket most már tényleg nem érdemes tovább halogatni.
Sokan még évek, évtizedek múlva is beleborzonganak, ha eszükbe jut a matematikaérettségi. Őket a fejszámolás és a logikai feladatok biztos, hogy próbatétel elé állították. De vajon jobban menne a számolás, ha tudjuk, semmilyen tétje nincs a végeredménynek?
Ha kedvenceid voltak a matekfeladatok, biztosan nem kopott meg a tudásod, ugye? Mutasd meg, mi mindenre emlékszel!
Mi az oka annak, hogy akkor sem állunk neki egy feladatnak, ha tudjuk, szorít a határidő? Miért válunk saját magunk ellenségévé azzal, hogy görgetjük magunk előtt a tennivalókat?
Hunyadi Lászlóról írott művében Vörösmarty így dicséri az ifjú Mátyás szavaival egy másik szereplő fiatalságát : „nem olyan az arca, mint a fonnyadt paprika”. Ilyenkor az igényes dramaturg kiszúrja, hogy a Hunyadiak idejében, 1456 táján még nem ismerhették az 1492 után, az Újvilágból behozott zöldséget. Ahelyett viszont, hogy elhamarkodottan kihúzná, tájékozódik. Egy tanult kollégája is ráerősít erre a felfedezésre, mire ő utánanéz, hogy Vörösmarty korában zajlott az úgynevezett paprikaforradalom, csak azóta pirosak az ételeink, magyarosak. Ezért aztán az igazán rutinos dramaturg nem bántja a műben az anakronisztikus fűszernövényt, hanem mint kordokumentumot, rejtett csemegét a helyén hagyja. Még sok más érdekes dologról is beszélgettünk Bártfay Rita dramaturggal.
„Olaszországban nyaralt a gyerekkori szomszédunk. Nagy leárazások vannak a kedvenc ruhaboltunkban. Megtaláltak egy régóta keresett festményt Amerikában. Árvíz dúl a világ másik felén. Vicces videó, ahogyan egy kisbaba citromot eszik…” A véges időnkben végeláthatatlan információ zúdul ránk a digitális felületekről nap mint nap. Azonban felmerül a kérdés: kell-e nekünk mindenről tudni?
Noha a különböző földrajzi területeken és párhuzamos kultúrákban más és más erotikus kisugárzás, szexuális képzettársítás és megítélés burjánzik a fanszőrzet meglétével kapcsolatban, az emberiség jó része már évezredek óta próbál rendszeresen megszabadulni tőle ilyen-olyan módszerekkel, mert meg van róla győződve, hogy ettől higiénikusabb, egészségesebb és kívánatosabb is lesz, de vajon igazuk lehet?
Ha valaki folyamatosan megcsúszik a határidőkkel, tornyosulnak előtte a teendők, és szinte alig képes bármivel pontosan végezni, könnyen ráaggathatjuk a bélyeget, hogy összeszedetlen, nemtörődöm és lusta. De mi áll a halogatás hátterében? A pszichológia szerint gyakran a szorongás.
Imádunk okosabbak lenni a másiknál, igaz? És mi lenne jobb terepe a játékos versengésnek, mint az internet, ahol a jobban tudás élményét egy okos megfejtéssel több ezer másik emberrel szemben élhetjük át?
Folyton szaladsz magad után? Egyik feladatról térsz rá a következőre, és így telik az egész életed? Tehetetlennek érzed magad, mintha nem nálad lenne az irányítás? A sodródás, a káosz és a merevség egyaránt önszabályozási nehézségeket jelezhet: azt, hogy a külső körülmények határoznak meg téged, ahelyett, hogy alapvetően te hatnál a környezetedre. Hogyan lehet az állandó reaktív üzemmódból, a robotpilóta-létezésből kreatív, teremtő működésre váltani?
Soha véget nem érő munkahelyi értekezletek, online cikkek és kérdőívek. Megunjuk, bezárjuk, kilépünk, legalábbis fejben biztosan. Miért visel meg minket annyira az, ha nem tudjuk, hogy egy adott feladat vagy helyzet meddig fog tartani? Egy friss kutatás szerint az idői keretek felállítása azért különösen fontos, hogy be tudjuk osztani az energiáinkat.
