A nagyhatalmak közötti fegyverkezési versenyben a jelek szerint Kína sem akar lemaradni. Az ország egy űrközi repülőgép-hordozó megépítését tervezi, amely 88 lopakodó harci drón bevetésére ad lehetőséget.
Van, amikor a természet kegyetlennek tűnik, főleg, amikor egy állat haláltusáját egy másik arra használja, hogy még több zsákmányt ejthessen el. Ilyen ez a pók is, amely veszélyes fegyvert használ áldozata megszerzéséhez.
Számos európai ország után Nagy-Britannia is beszállt a fegyverkezési versenybe, hogy ezzel is üzenjen Moszkvának.
A szerbiai iskolai lövöldözés híre megrázta Magyarországot is – de mit tehetünk a néma döbbeneten túl?
„Mellettem robbant fel egy szerelembomba” – szól a Back II Black együttes slágere, melynek alapszituációját a Pentagon majdnem megvalósította. A valaha volt egyik legbizarrabb hadászati kísérletben az amerikaiak olyan bombát akartak kifejleszteni, melynek hatására az ellenség katonái meleggé változnak, és szó szerint egymásnak esnek.
Amerikában sokkal könnyebb fegyverhez jutni, azt birtokolni, tárolni, használni is. Hiába vitáznak ezen évtizedek óta, megoldás nem születik, tragédia viszont annál több. Most egy három- és egy négyéves kislány lett áldozat.
Valami lehet a levegőben – a járványon kívül is –, mintha nem férnénk meg egymástól. Még civilizáltnak mondott világunkban sem bírunk normálisan együtt élni. Volt egy rövidebb időszak, amikor a különböző kultúrák konstruktív együttélésének elérése lebegett sokak lelki szemei előtt elérendő célként, s nem gondolkodtunk már véres háborúkban, igaz, sok százezres áldozatokat szedő pandémiában sem. Közben, mégis úgy tűnik, valami nagyon elromlott a fejekben és a lelkekben, mert akik egyik és másik tragédiát is túlélni látszanak, azok is sorra ölik egymást. Mi áll az ámokfutások hátterében?
Az egyre gyakoribb iskolai lövöldözések, fegyveres gyilkosságok és erőszakos cselekmények okán rendszeresen fellángol a vita, vajon szükséges-e korlátozni a fegyvertartáshoz való alkotmányos jogot az Egyesült Államokban. De mi is pontosan a vitatott második alkotmánykiegészítés, miért van akkora kultúrája Amerikában a fegyvereknek, és tényleg minden amerikai hord magánál pisztolyt?
Az ókori Egyiptom az Újbirodalom korában (Kr. e. 1550–1070) a világ egyik legjobban felfegyverzett, legjobb haderővel rendelkező hatalmává vált. A fáraó hadserege kiváló fegyvereinek és fegyverforgatói technikájának köszönhette sikerét. De honnan származtak ezek a fegyverek, és melyek voltak a legfélelmetesebbek?
Az augusztus–szeptemberi bevásárlási hajrában, amikor háromféle listával rohangálunk ötféle boltban, az utolsó, ami eszünkbe jut, az az, hogy mit nem kell megvásárolnunk, bekötnünk és elpakolnunk. Pedig legalább olyan fontos kérdés az, mi nem lehet egy iskolásnál, mint hogy mi igen.
Egy friss felmérés eredményei szerint az amerikaiak 65 százaléka még mindig úgy gondolja, hogy intelligensebb az átlagnál. A képességeink túlbecsülése általános emberi tendencia, melyet számos vizsgálat kimutatott. Például az erőszakos bűncselekmények elkövetői is másoknál könyörületesebbnek, fegyelmezettebbnek tartják magukat. Végtelenül hiú, reális önismeretre alkalmatlan lény-e az ember, vagy másokat nézünk le ennyire?
Michael Murphy amerikai művész installációja nem foglal állást a kérdésben, a cél, hogy a nézők átbeszélje és átgondolják az álláspontjukat.
