esettanulmány - Dívány

Rudyard Kipling 1894-ben adta ki nagy sikerű novellagyűjteményét. A dzsungel könyvében egy olyan kisfiú kalandjairól olvashatunk, akit farkasok neveltek. Ha szűk száz évvel visszaforgatjuk az idő kerekét, Maugli igazi történetéhez érkezünk. Viktor éveken keresztül egyedül boldogult gyermekként az erdőben. Mennyire tudott a civilizált világ szabályai szerint élni megtalálását követően az aveyroni vadfi?

Ki segítene, ha támadás érne az utcán? A járókelők nagy része közömbösen elfordítaná a fejét, míg mások azt gondolnák, hogy biztos „szerelmesek közötti csetepatéról” van szó? Kitty Genovese tragikus halála szociálpszichológiai kutatások sorát inspirálta arra, hogy megvizsgálják, miért nem avatkoznak közbe az emberek, amikor valakit nyilvános helyen ér erőszak.

Ritka neurodegeneratív betegséget diagnosztizáltak egy férfinál, amelynek következtében atrófia (sorvadás) alakult ki az agykérgében és a bazális ganglionjaiban. Az RFS néven emlegetett páciens az ilyen esetekben szokványosnak tekinthető memóriaproblémák és izomgörcsök mellett egy eddig sosem tapasztalt tünetet is produkált: nem volt képes felismerni a 2–9 közötti számjegyeket. Mire lehet következtetni egy ennyire specifikus zavarból az idegrendszer működésére vonatkozóan? Ennek jártak utána a Johns Hopkins Egyetem orvosai.

2013. október 13-án még senki sem sejtette, hogy másnapra a 11 éves Landon Jones élete örökre megváltozik. Aznap még jókedvűen biciklizett, evett egy szelet pizzát és egy kis jégkrémet. Az ezt követő reggelen azonban erős köhögésre ébredt, szédült, a mellkasa folyadékkal telt meg. A röntgen fertőzést mutatott ki a bal tüdejében. Bár az infekció egy idő után elmúlt, a kisfiú étvágya és szomjúságérzete soha nem tért vissza.

Időnként mindannyiunk fejébe befészkeli magát egy dallam, amit nem tudunk kiverni onnan, de általában azért pár óra alatt lecseng a dallamtapadás, szünetekkel együtt. Egy essexi nyugdíjas takarítónő azonban ennél sokkal rosszabbul járt: ő négy éven keresztül éjjel-nappal, megállás nélkül ugyanazt a zenei hallucinációt élte át.

2011 júliusában egy 52 éves nő jelent meg a hágai járóbeteg-klinikán. Azt állította, hogy emberi arcok helyett sárkányszerű fejeket lát, amelyek időnként a falakból, a konnektorokból vagy a számítógép monitorjából is felé tartanak. A pszichiátriai és a neurológiai vizsgálatok többnyire mindent rendben találtak. Mégis mi lehet a különös állapot oka?

Egy II. világháborús légitámadás során bombarepesz talált el egy norvég nőt. Astrid túlélte az agysérülést, de egy igencsak kellemetlen következménytől nem tudott szabadulni: német akcentusa lett, ami a két ország ellenséges viszonyát tekintve nem volt éppen előnyös. Azóta az ún. idegen akcentus szindróma közel száz esetét dokumentálták. Valóban létezik ez a különös kórkép?

Mindössze nyolc hónapos volt David Reimer, amikor egy rutin körülmetélés során elvesztette a péniszét. A korszak egyik híres orvosa ekkor különös javaslattal állt elő: műtéti úton női nemi szerveket alakít ki a babának, a szülők pedig neveljék kislánynak a gyereket, mintha mi sem történt volna. A kis David ikertestvérével két lábon járó tudományos kísérletté vált, ami nem maradt tragikus következmények nélkül.

Beszédképtelen beteget szállítottak 1840-ben a párizsi Bicêtre Kórházba. A rejtélyes fiatalember minden kérdésre egyetlen értelmetlen szócskával reagált, ezért jobb híján Tan úrnak kezdte szólítani a személyzet, mivel folyton ezt a kifejezést hajtogatta. A férfi később a neurológia egyik leghíresebb esetévé vált, kilétére azonban csak 150 évvel később derült fény.

Kiskorában két halálesetnek és egy borzalmas balesetnek is szemtanúja volt az a nő, akinek a testében később több mint húsz különböző személyiség lakozott. Christine Costner Sizemore az egyik első olyan ember volt a pszichológia történetében, akit disszociatív személyiségzavarral diagnosztizáltak. Beszámolóiból egy rendkívül bizarr, de korántsem gyógyíthatatlan állapot részleteit ismerhetjük meg.

1953. szeptember 1-jén megállt az idő Henry Gustav Molaison számára. Aznap a fiatalember agyából orvosai hüvelykujj méretű darabkákat metszettek ki, hogy epilepsziáját enyhíteni tudják. A kísérleti műtét ebből a szempontból sikeres volt, de olyan nem várt mellékhatással járt, ami az egész idegtudományt megváltoztatta.

Mindössze 11 hónapos volt az a csecsemő, akin John B. Watson és felesége kísérletezni kezdett a John Hopkins Egyetemen a 20. század elején. Kis Albert elméjébe félelmi reakciókat ültettek a hírhedt kutatás során. Milyen élete volt később annak, akit babakorában rettegni tanítottak?