Mi történt a kisfiúval, aki betegsége után soha többé nem érzett éhséget?

2013. október 13-án még senki sem sejtette, hogy másnapra a 11 éves Landon Jones élete örökre megváltozik. Aznap még jókedvűen biciklizett, evett egy szelet pizzát és egy kis jégkrémet. Az ezt követő reggelen azonban erős köhögésre ébredt, szédült, a mellkasa folyadékkal telt meg. A röntgen fertőzést mutatott ki a bal tüdejében. Bár az infekció egy idő után elmúlt, a kisfiú étvágya és szomjúságérzete soha nem tért vissza.

A kis Landon szaglása és ízlelése teljesen rendben volt, a szervezetéből azonban nem érkeztek jelzések, hogy táplálékra vagy folyadékra volna szüksége. A gyerek történetéről 2014 októberében a Medical Daily közölt beszámolót, amelyből az is kiderült, hogy ez a változás milyen negatív következményekkel járt a kisfiú és az egész családja életére nézve.

Az élet éhség és szomjúság nélkül 

Sok szülő megszenvedi, amikor a gyereke válogatós vagy nem akar enni. De azért minden lurkónak van egy-két kedvenc étele, amit szívesen fogyaszt, illetve megvannak azok a bevett technikák, amikkel segíteni lehet a helyzeten. Landon esetében ez sajnos nem így volt. Mivel a testi szabályozó mechanizmusai működésképtelenné váltak, így a körülötte lévő felnőttek vették át ezt a funkciót. A szülei sokat dolgoztak azon, hogy motiválják a fiukat az evésre, az iskolában pedig a tanárok egyezményes kézjelzéssel hívták fel a gyerek figyelmét óra közben arra, hogy ideje vizet innia. A fiú étvágyán az ízfokozókkal ellátott gyorskaják sem segítettek, pedig a szülei még ezzel is próbálkoztak. 

Biológiai okok hiányában is sok családban kihívás a gyerkőcök táplálkozása
Biológiai okok hiányában is sok családban kihívás a gyerkőcök táplálkozásaFotó: patat / Getty Images Hungary

Nem is csoda, hiszen Landon egyre csak fogyott: a Medical Daily cikkének idején 12 évesen mindössze alig 30 kg-t nyomott. Törékeny egészségi állapota miatt nem vehetett részt a testnevelésórákon, abba kellett hagynia a harsonázást, az orvosi vizsgálatok miatt felgyűltek a hiányzásai. A kezelések költségei miatt a család teljesen eladósodott, ráadásul az édesapa otthagyta az állását, hogy a fiának tudjon segíteni. Minden ebédszünetben ott volt a gyerekkel, és különböző coachingmódszerekkel igyekezett megtanítani neki, hogy akkor is ennie kell, ha erre semmilyen vágyat nem érez.  

Mi állhat a háttérben? 

Dr. Marc Patterson, a Mayo Klinika gyermekneurológusa egy hónappal a tünetek megjelenése után kezdte el vizsgálni a kisfiút, akinek az előtörténetében epileptikus rohamok is szerepeltek. Patterson szerint Landon esete egyedülálló az idegtudományban: még soha senkiről nem dokumentálták az éhségérzet és a szomjúság teljes megszűnését. Ő arra gyanakodott, hogy a hipotalamusz diszfunkciójáról lehet szó, ami normál esetben többek között az anyagcsere-folyamatokat szabályozza a szervezetben. 

Hogyan leszünk éhesek?

A hipotalamusz a köztiagy talamusz alatti részén található, vékony agyállományból álló lemez, amely szerepet játszik a szervezet homeosztázisának fenntartásában, azaz a külső környezeti változásokkal összhangban igyekszik megőrizni egy belső egyensúlyi állapotot. A testhőmérséklet szabályozásán túl közreműködik a szexuális viselkedés vagy éppen az érzelmi élet alakításában. Ez az agyi szerkezet felelős a táplálék- és vízfelvétel elősegítéséért is: ha a laterális hipotalamusz aktiválódik, akkor éhségérzet, ha a ventromediális hipotalamusz, akkor pedig jóllakottságérzet jön létre. Landon esetében valószínűleg a laterális hipotalamusz károsodhatott, talán az epilepsziás rohamokkal összefüggésben.

Az agyunk mellett a táplálékbevitelt a hormonháztartásunk szabályozza. Mindössze 20 évvel ezelőtt fedezték fel azt a hormont, ami a gyomorban választódik ki, és amelynek fő funkciója az éhségérzet kiváltása. Az ún. ghrelin hormon szintje étkezés előtt meredeken megugrik, majd az evést követő kb. 3 óráig lecsökken. A leptin nevű hormon működése ezzel némileg ellentétes: fő funkciója ugyanis az éhségérzet gátlásával az energiabevitel egyensúlyban tartása.

Ez azt jelenti, hogy amikor a szervezet sok energiát használ fel, akkor a leptin szintje alacsony, így éhesek leszünk és feltöltjük a tárainkat. Amikor túl sok kalóriát viszünk be, de kevés energiát használunk fel, akkor a leptin termelése fokozódik, így nem kívánjuk az ételeket. A legújabb elméletek szerint elhízás esetén valószínűleg a vérben keringő leptin magas szintjét nem képes érzékelni az emberek szervezete, így az éhség gátlása nem tud létrejönni.

Hogyan alakult Landon Jones további sorsa? 

Soha nem derült ki igazán, hogy a kisfiú hipotalamuszában, hormonháztartásában vagy esetleg máshol volt-e a zavar elsődleges forrása. Legutóbb, 2018 őszén a Medium nevű portál publikált a most már 16 éves Landonról. A cikk annyi újdonságot tartalmazott, hogy felbukkant egy orvos, Sharon Churchill, aki szerint az epilepsziára szedett valproinsav okozhatta a problémákat Landon szervezetében: nem önmagában, hanem egyfajta ritka genetikai előhuzalozottság talaján. Arról sajnos nem állnak rendelkezésre további információk, hogy ez az elmélet mennyiben nyert bizonyítást, illetve mennyiben segítette Landont a gyógyulásban. Csak remélni tudjuk, hogy nagyon. A hipotalamuszunk és a hormonjaink segítenek abban, hogy éhesek lehessünk

A hipotalamuszunk és a hormonjaink segítenek abban, hogy éhesek lehessünk
A hipotalamuszunk és a hormonjaink segítenek abban, hogy éhesek lehessünkFotó: Tara Moore / Getty Images Hungary

Érdekelnek más esettanulmányok? 

Időnként mindannyiunk fejébe befészkeli magát egy dallam, amit nem tudunk kiverni onnan. Általában azért pár óra alatt lecseng a dallamtapadás, szünetekkel együtt. Egy essexi nyugdíjas takarítónő azonban ennél sokkal rosszabbul járt: ő négy éven keresztül éjjel-nappal, megállás nélkül ugyanazt a zenei hallucinációt élte át. Alábbi cikkünkből az is kiderül, hogy melyik volt az a dal, ami elérte ezt a borzasztó hatást. 

(A címlapkép illusztráció, nem Landon Jones látható rajta.)

Mustra