ember 9 - Dívány

Az emberi paraziták sorában a szemférgeknél csak az agyevő amőbák rosszabbak.

Az emberi test sokféle alakú és méretű lehet, de az esetek többségében ugyanolyan részekből épül fel, és ezeknek ugyanaz a dolguk. Tudtad, hogy csontjaidnak több mint a fele a kezedben és a lábfejedben található? És azzal tisztában vagy, hogy a tüdőd naponta akár harmincezerszer is képes a be- és kilégzésre?

Ha nem az életkor határozza meg, hogy mikor válunk érett felnőtté, akkor mi? És egyébként is, mit jelent érett felnőttnek lenni?

Nap mint nap járjuk az utcákat, melyeket többnyire valaha élt, hús-vér emberekről nevezték el. De vajon tudjuk, hogy kik is voltak azok az emberek, akikről a tisztelet jeleként utcát neveztek el Budapesten?

Gondoltad volna, hogy van, ami összeköt a csimpánzokkal, de van, ami még az elefántokkal, a flamingókkal és a galambokkal is? Nem hiszed? Olvasd el, milyen állati rituálék hasonlítanak kísértetiesen emberi szokásainkhoz.

Noha a különböző földrajzi területeken és párhuzamos kultúrákban más és más erotikus kisugárzás, szexuális képzettársítás és megítélés burjánzik a fanszőrzet meglétével kapcsolatban, az emberiség jó része már évezredek óta próbál rendszeresen megszabadulni tőle ilyen-olyan módszerekkel, mert meg van róla győződve, hogy ettől higiénikusabb, egészségesebb és kívánatosabb is lesz, de vajon igazuk lehet?

A genetikai változásoknak az életünk hosszához is köze van, legyen szó emberről vagy éppen zsiráfról: de van összefüggés a testméret és az élettartam közt?

Képzelj magad elé egy farkasfalkát, élén az alfával, amely épp teljes sebességgel üldöz egy prédát. Egy fiatal őzet. Csapdába csalja, leteríti, és megkezdődik a préda szétcincálása. A farkasok között pedig ott térdel egy ember, aki morogva tépi ki az állat belső szerveit magának.

Philip Zimbardót, a stanfordi börtönkísérlet révén világhírt szerzett pszichológiaprofesszort a gonoszság megismerése és hosszas tanulmányozása után ma már leginkább az foglalkoztatja, hogyan lehet előcsalogatni az emberekből a jót. Ehhez kapcsolódik az a nagyszabású összefogás és izgalmas kísérlet is, melynek köszönhetően egyre gyakoribb vendég nálunk.

A magyarok negyede sem tud róla, hogy személyesen ismer leszbikus, meleg és biszexuális embereket. Interjú Karlik Cintiával, a Pride sajtószóvivőjével

A Budapest Pride hivatalos megnyitóján Székely Kriszta, Parti Nagy Lajos és még mások mellett Vay Blanka is beszédet mondott, aki bő másfél évvel ezelőtt, 36 évesen vállalta fel transzneműségét. Korábban Vay Márton néven, a Greenpeace szóvivőjeként, újságíróként és politikai aktivistaként tevékenykedett. Tavaly októberben az Amnesty International oldalán egy cikkben vállalta fel, hogy a jövőben nőként kíván élni. Most a Díványnak mesélt többek között arról, miért volt számára fontos a nyilvános kiállás, miért tartja károsnak, amikor a kisebbségi helyzetben lévők csoportjai egymást ekézik, férfiként milyen társadalmi elvárásoknak kellett megfelelnie, és miként jut el valaki odáig, hogy szembenézzen elfojtásaival. Interjú.

A férfiak és a nők máshogy vélekednek az intim zónák szőrtelenítéséről, ahogy a fiatalok és az idősebbek is. De mit gondolsz te?