Jézus sírja és a frigyláda egymás mellett találhatók a Gízai nagy piramis alatt, állítja egy brit antropológus.
Tragédiába torkollt egy tengeri kirándulás a magyar turisták körében is népszerű egyiptomi Hurghadánál. A helyi hatóságok beszámolója szerint legalább hat ember életét vesztette, további kilencen pedig megsérültek, közülük négyen kritikus állapotban vannak, miután egy turista-tengeralattjáró elsüllyedt a kikötő közelében.
Még ha abban a szerencsés helyzetben is vagy, hogy láttad már élőben, testközelből a gízai piramisokat, vagy akár még a sírkamráig is bejutottál, ez a látvány akkor is döbbenetes. Ha viszont még nem jártál arra, biztos meglepődsz majd: ilyen közel mennek el az autók a fáraósírok mellett.
Titokzatos rózsaszín gömb jelent meg az égen Egyiptomban. Sokan az interneten találgatták, hogy mi állhatott mögötte.
A 19. század végén, a 20. század elején az Egyiptomba látogató turisták szinte bármit megtehettek, és a lehetőségeket ki is használták: nemcsak fölmásztak a piramisokra, de piknikeztek, golfoztak, táncoltak és belevésték a nevüket a kőtömbökbe.
Rézkereskedőt panaszolt be egy vásárló a világ legrégebbi panaszlevelében, amely egy azok közül az ókori üzenetek közül, amelyeket megőrzött a történelem. A fennmaradt személyes írások között találni szülők és követelőző fiuk, valamint testvérek közötti levélváltást is – mutatjuk.
Több ezer éve léteznek társasjátékok, sőt, a legújabb kutatások szerint elképzelhető, hogy már az ókor előtt, az őskorban is ez volt az egyik fontos szórakozásuk az embereknek.
A legenda szerint mialatt Napóleon hadjáratot vezetett Egyiptomban, meglátogatta a gízai Nagy Piramist, ahol egy éjszakát is eltöltött, utána pedig még a bizalmasainak sem mondta el, hogy mi történt odabent.
A sminket gyakran a modern szépségipar találmányának tartjuk, pedig története évezredekre nyúlik vissza. Az ókori Egyiptomban a szemfesték – vagy ahogyan akkor nevezték, a kohl – nemcsak esztétikai célokat szolgált, hanem védelmet nyújtott a természet viszontagságai és a spirituális veszélyek ellen is. De miért használták a férfiak is, és milyen szerepet játszott a mindennapjaikban?
A régészek az egyiptomi Athribis térségében tártak fel egy sziklafalba vájt ősi templomot, amelyet a termékenység oroszlánfejű istennőjének, Repitnek szentelhettek.
Ha az ókori Egyiptomra gondolunk, rögtön a lenyűgöző piramisok, fenséges fáraók és a titokzatos Nílus képei sejlenek fel előttünk – sokunknál Brendan Fraser ellenállhatatlan mosolyával. A monumentális építmények és uralkodók története mellett azonban akad még más is, ami izgalmas: például, hogy az ókori egyiptomi társadalomban a nők élete is sokkal színesebb és összetettebb volt, mint azt elsőre gondolnánk.
A rabszolgák élete sehol a világon nem volt könnyű és egyszerű, a legtöbbjük napkeltétől napnyugtáig dolgozott, sokszor még a kisgyermekek és az idősek sem mentesültek a hosszú munkaidő alól. A szerencsésebbek általában szabadnapot kaptak vasárnap és néhány ünnepnapon.
