egyiptom 6 - Dívány

Ilyen gazdag történelmi hagyaték mellett az egyiptomi kultúrában rengeteg mítosz és népi hiedelem is megtalálható. Ezen történetek különösen alkalmasak gyerekek riogatására, de némelyikük elég nyugtalanító a férfiakra nézve is. Vajon milyen üzenetet hordoznak a nőnemű démonok, és mire próbált rámutatni a falloszát elvesztő Ozirisz mítosza?

A kozmetikumok használata és a szépítkezés nem új keletű dolog, már az ókorban is fontos volt a jó megjelenés. Az arcápolás és a smink mellett az intimgyantázás is gyakori volt. Ez a szőrtelenítési forma azóta sem tartozik a legkedveltebbek közé, ám Kleopátra módszerével valóban megszenvedtek a szépségért az ókori nők.

Az egyiptomi múmiák napjainkban műkincsnek számítanak, a múltban azonban az európaiak sem a holtak nyugalmát, sem az ókori kultúra szentségét nem tisztelték: a múmiákat rengeteg, mai szemmel bizarr módon hasznosították, például megették őket a jó egészségük érdekében.

Ha meghalljuk a szexturizmus szót, leginkább idős, kopaszodó, túlsúlyos, ám pénzes férfi jelenik meg a lelki szemeink előtt, pedig egyre több, jellemzően nagymamakorú nyugati nő választja úgy meg egzotikus úti célját, hogy abba bizonyos fizetett „extrákat” is belekalkulál.

Az egyiptomi uralkodónő szexuális étvágyáról és szeretőinek számáról legendák keringenek, sőt van, aki azt állítja, hogy „zümmögő” vibrátort készíttetett magának.

A titokzatos sivatagi sírkamra több ezer év elfeledett magány után kinyílik, és a régészexpedíció a történelem súlyával átitatott megrendültséggel, remegő léptekkel lép be a por és pókhálók lepte misztikus térbe. De jaj, megzavarták a fáraó álmát a kincsére és nyugalmára törő kíváncsiskodók, így az átok lesújt! – Agatha Christie óta sok bőrt lehúztak erről a kétségkívül egzotikus szituról, de vajon tényleg bosszút álltak a múlt szellemei felbolygatásukért?

Egy korábbi írásunkban a férfiak által használt óvszer történetét tekintettük át az ókortól napjainkig, most arra vetünk egy pillantást, hogyan próbálták a nők elkerülni a nem kívánt terhességet a régmúltban: már a fogamzásgátló tabletta feltalálása előtt évezredekkel rengeteg, mai szemmel olykor furcsának tűnő praktika létezett, hogyan tartsák távol vaginájuktól a hölgyek a nem kívánt hímivarsejteket.

Egyiptom nem csak vallása és halottkultusza miatt számít különlegesnek az ókor civilizációi között: a Nílus völgyének egykori lakói meglepően modern felfogással bírtak a szex, a szerelem és a párkapcsolatok terén. Az egyiptomi nők egyenlő jogokkal rendelkeztek, a párok védekeztek a nem kívánt terhesség ellen, és senkit sem zavart a házasság előtti szex.

Egyiptomi papnő reinkarnációjának vallotta magát az angol nő, aki miután kislányként lezuhant egy lépcsőről, különös álmokban és látomásokban kapott üzeneteket egykori szeretőjétől, Széthi fáraótól – Dorothy Eady bennfentes tudása elképesztette az egyiptológusokat, de vajon tényleg túlvilági kapcsolatról és lélekvándorlásról lehetett szó?

VII. Kleopátra, az utolsó egyiptomi fáraó fantasztikus szépséggel és csábító erővel megáldott asszonyként él az utókor emlékezetében, aki Julius Caesart is megbabonázta. Mit tudunk valójában a legendás uralkodónő kinézetéről?

Az ókori Egyiptom az Újbirodalom korában (Kr. e. 1550–1070) a világ egyik legjobban felfegyverzett, legjobb haderővel rendelkező hatalmává vált. A fáraó hadserege kiváló fegyvereinek és fegyverforgatói technikájának köszönhette sikerét. De honnan származtak ezek a fegyverek, és melyek voltak a legfélelmetesebbek?

Az ókori egyiptomi temetkezési szokásokról a fáraók díszes koporsói és monumentális síremlékei jutnak eszünkbe. Egy új, szenzációs leletegyüttes azonban mást fényt vet az egyiptomi halotti kultúrára.