digitális oktatás - Dívány

Július eleje van, már reggel kibírhatatlan a hőség. A rákoshegyi vasútállomástól rövid sétára van a Podmaniczky János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola, csinos kis kertvárosi utcákon barangolunk, mintha nem is Budapesten lennénk. A meleg azonban kifáraszt, émelyítő a forró levegő. Persze mindezzel már nem is foglalkozom azután, hogy az iskola előterében vár Szabó Pál, „Pali bácsi”, aki fittyet hányva a kánikulára, elképesztő erővel és lendülettel ugrik bele a beszélgetésbe, mintha régi ismerősök lennénk. A Dívány és a Lidl Szupertanár-kiírásához kapcsolódó riportsorozatunkban a tavalyi év egyik legjobb pályázójaként vele is beszélgettünk.

A jó szülőséget márciusig kis túlzással abban mértük, ki mennyire tudja távol tartani a gyerekét a tabletektől, okostelefonoktól, számítógépes játékoktól. Most azonban fordult a kocka.

Az elmúlt időszakban sok cikket olvashattunk arról, hogy a szülők és a pedagógusok számára milyen kínlódást, örömet, nehézséget jelentett a hirtelen jött digitális oktatás. A gyerekek, a történet főszereplői viszont kevesebbet nyilatkoztak. Gondoltam, izgalmas lenne őket is megkérdezni, hogyan élték meg az idei tavaszt.

Cikksorozatunkban oktatási szakembereket, pedagógusokat, szülőket, diákokat kérdezünk arról, hogy szerintük mit meríthetünk az elmúlt két hónap tapasztalataiból.

Gyűjtöttünk még néhány aranyköpést szülőktől, tanároktól és diákoktól.

A koronavírus új kihívásokat állított a családok elé. Ezek egyike, hogy sok szülő dolgozik úgy otthonról, hogy mellette iskoláskorú gyermeke távoktatását is egyengeti. A megfelelő munkaeszközök és a kellő sávszélesség mellett a nyugodt légkör is elengedhetetlen a hatékony home office-hoz. A zavartalan munka egyik záloga tehát, hogy a diákok önállóan is tudjanak tanulni. Az egyéni haladást segítik a digitálisan elérhető tananyagok és a különböző oktatási platformok is.

Az Edisonplatform idén második éve kutatja fel és mutatja be azokat a kezdeményezéseket, gyerekbarát szervezeteket, amelyek innovatív módszerekkel segítik a gyerekek fejlődését. Ezekből a szervezetekből és kezdeményezésekből áll össze az Edison100 lista.

A humor nem oldja meg a problémákat, de a feszültségre hatékony gyógyír lehet. Aranyköpések és mókás karanténtörténetek diákoktól, szülőktől és pedagógusoktól.

Sorsfordítók a 20. században címmel rendezték az Estöri-verseny döntőjét április 27-én a kismartoni Esterházy-kastélyban. A lassan hagyományteremtő megmérettetés a történelemoktatásba integrálja a digitális eszközöket, azokat a diákok folyamatosan használják a feladatok megoldásánál.

Játékfüggő, agresszív fiúk, tökéletességmániás lányok, labilis idegrendszerű kamaszok - címkék, amiket a digitális kor gyermekeire aggatunk és bőszen okoljuk mindezért a közösségi médiát, a videójáték- programozókat, meg úgy összességében mindent, ami az internethez kapcsolódik. Aztán szülőként bele sem gondolunk sokszor, hogy mi ebben a mi felelősségünk. A Screenagers című film vetítésén jártunk.

Igazából egyik sem, de mostanában inkább azzal az oldallal találkozunk, amelyik azt hangsúlyozza, hogy milyen sok előnye van a technológiai vívmányoknak az oktatásban. Pedig lehet, hogy nem ártana egy kis óvatosság. Számos tanulmány ugyanis pont arra hívja fel a figyelmet, hogyan hátráltatják ezek a dolgok a gyerekek fejlődését: a szabályozatlan kütyühasználat például könnyen indulatkezelési problémákhoz vezethet.

Tavaly írtunk arról az iskoláról, ahol hét szülő összefogása nyomán indult el a digitális oktatás. A Lisznyai utcában pénteken átadták az első digitális tantermet, és szeptemberig még egy okostermet tudnak kialakítani táblával és tabletekkel együtt.