Játékfüggő, agresszív fiúk, tökéletességmániás lányok, labilis idegrendszerű kamaszok - címkék, amiket a digitális kor gyermekeire aggatunk és bőszen okoljuk mindezért a közösségi médiát, a videójáték- programozókat, meg úgy összességében mindent, ami az internethez kapcsolódik. Aztán szülőként bele sem gondolunk sokszor, hogy mi ebben a mi felelősségünk. A Screenagers című film vetítésén jártunk.
Az amerikai kamaszok napi 6,5 órát töltenek képernyő előtt, és ebben még nincs benne a tanulásra fordított idő - derült ki a Screenagers: growing up in the digital age című amerikai dokumentumfilmből, amelyet a Vodafone Magyarország mutatott be Budapesten a Digitális család kampányához kapcsolódóan.
Láthatjuk, hogyan lesz a kitűnő tanulóból videójátékfüggő, lesoványodott, rossz tanuló, hogyan tesz agresszívvé egy békés gyereket a sok öldöklős videó, hogyan rombolja a kamaszlányok önbecsülését, és szélsőséges esetben hogyan lökdösi az öngyilkosság küszöbére őket a tökéletesség illúzióját keltő, szétfilterezett fotókkal teli közösségi média.
A film azonban azt is megmutatja, hogyan változik meg a kommunikáció a gyerekek, a szülők és a gyerekeik, valamint gyerekek és a tanáraik között, és azt üzeni, nem tiltani kell az okoseszközöket, hanem inkább a helyes használatot kell nekik megtanítani. Példamutatással is. A filmhez kapcsolódó weboldalon pedig még azt is megtaláltuk, hogyan taníthatjuk meg a gyereket a hatékony leckeírásra, jönnek a részletek!
Kapjon okostelefont a gyerek vagy ne?
“Az egész egyetlen kérdéssel kezdődött: milyen telefont vegyünk a lányomnak? Ő természetesen okostelefont szeretett volna, én meg ott álltam a boltban, tanácstalanul” - kezdi Delany Ruston amerikai orvos és dokumentumfilm-készítő, a Screenagers: growing up in the digital age című dokumentumfilmben.
Ruston a saját példáján mutatja be azt, amit minden, tíz éves kor körüli gyermeket nevelő szülő átélhet a világ bármely pontján: a gyerek egyszer csak telefont akar, méghozzá menő okostelefont. Bár ő maga is használ okoseszközöket, tudja, hogy a digitalizáció a jövő és azt is, hogy egyre több iskolában kapnak elektronikus feladatokat a gyerekek, a szülő mégis aggódik. Az esetek többségében jogosan.
A filmben megszólaló szakértők - neurológusok, tanárok, pszichológusok, viselkedéskutatók - tudományos kutatásaik alapján mondják el, hogyan hat a gyerekek agyára, iskolai teljesítményére, lelki fejlődésére és szociális kapcsolataira az, ha túl sokat ülnek a gép előtt és nyomkodják a kütyüjeiket.
Tiltás helyett szabályozd!
Az Egyesült Államokban 2016-ban bemutatott filmet itthon először a Vodafone Magyarország mutatta be csütörtökön a BMC Házban, ahol a vetítés után szakértők járták körül a filmben felvetett témákat. A Vodafone a Digitális család kampányához kapcsolódó reprezentatív felmérése szerint az általános iskolást nevelő családok 44 százalékánál vannak kütyüzésre vonatkozó szabályok, amelyeket a családban mindenki betart. Középiskolásoknál ez az arány valamivel alacsonyabb, 33 százalék, ami összefügg a gyerekek életkori sajátosságaival is, azaz ők lázadóbb korszakukat élik, illetve a számok mögött tetten érhető, hogy az utóbbi években a szülők tudatosabbak lettek a gyerekek digitális nevelésében is.
A Screenagers üzenete a sok megdöbbentő adat ellenére nem az, hogy zárjuk el a gyerekeinket az online világtól. Sőt éppen arra helyezi a hangsúlyt, hogy a digitalizáció visszafordíthatatlan, ezért szülőként az a felelősségünk, hogy felvegyük a ritmust a gyerekeinkkel és segítsünk nekik tájékozódni ebben a rendkívül gyorsan változó világban. A film elején tipródó Delaney végül vásárol egy okostelefont a lányának, de köt vele egy használati szerződést. Ez azonban első körben nem válik be, ugyanis csak a gyereket kötelezi, a szülőket nem. Így a család újraírja a szerződést, amely így már a szülőkre is vonatkozik, és azt is szabályozza, hogy a felnőttek sem lóghatnak vég nélkül a telefonjaikon.
A filmben több olyan hasznos tippet is láttunk, amelyet bárki átemelhet a hétköznapjaiba, például az egyik ilyen ötlet a “Tech Talk Tuesday”, egy olyan nap, amikor a család arról beszélget az asztalnál, hogy ki mit olvasott/látott a neten, kivel chatelt, stb. Egy ilyen beszélgetésnél digitális eszköz nincsen náluk, csak úgy simán, offline beszélgetnek.
Hogyan vedd rá a gyereket, hogy kütyüzés helyett tényleg tanuljon?
A Screenagers című film weboldala egyébként folyamatosan frissül, az iskolakezdés kapcsán találtunk itt néhány hasznos tippet, ami segíthet abba az irányba terelni a gyereket, hogy a házi feladatára koncentráljon. Dr Larry Rosen pszichológia professzor egyik kutatásából például az derült ki, hogy ha a gyerekek laptopon, számítógépen éppen házi feladatot csinálnak, akkor mindössze hat percig tudnak csak arra koncentrálni, ugyanis valamilyen jelzés (chat, email, vagy bármi más felugró üzenet) mindig félbeszakítja, eltereli a figyelmüket. Ugyanebben a felmérésben Rosen azt is megfigyelte, hogy azok viszont, akik egy bizonyos stratégia mentén dolgoznak, sikerül ennél jóval tovább fókuszálni. A Screenagersen felsorolt módszerek pedig a következők:
1. Beszélj vele!
Első lépésként mondd el a gyerekednek őszintén, hogy munka közben a te figyelmedet is elterelik a különböző felugró ablakok, és neked is nehéz a feladatodra fókuszálni, ha csak egy kattintásra van a Facebook. Kérdezd meg a gyerektől, hogy mikor tud a legjobban koncentrálni. Ha sikerül együtt kialakítani egy tanulási szokást, az az egész életében hasznára válhat.
2. Vidd ki a telefont!
Ha van a gyereknek okostelefonja, akkor az legyen egy másik szobában a házi feladat írása közben. Magyarázd el a kamasznak (tudjuk, nem könnyű, de muszáj próbálkozni), hogy 30 percenként tarthat szünetet, amikor ránézhet a telefonjára. Ha elsőre nem megy a 30 perc, próbáljátok meg 15 percenként. És ha nem megy, próbáld ki te is! Ha vele együtt csinálod, magadon is tesztelheted, meddig bírod ki a telefonod nélkül. Aztán beszéljétek meg az élményt!
3. Használj időzítőt!
A hagyományos konyhai időzítő vagy egy régi vekker tökéletes erre a célra. Ezzel megtaníthatod a gyereknek, hogyan koncentráljon egy feladatra egy megadott időkereten belül. Egy idő után az agy is rááll, tudni fogja, mikor várható a folyamat vége és a motiváció is könnyebben fenntartható így.
4. Tudd le a legrosszabbat!
Kezdjétek a házit a legrettegettebb feladattal, és töltsetek el vele öt percet. A Screenagers szerzője szerint ennyi idő kell ahhoz, hogy elmúljon a kvázi “fizikai fájdalom” érzése az agyban és ezután a legrosszabb feladaton is át tudja magát verekedni az ember.
5. Tartsatok szünetet!
Beszéljétek át, hogy milyen típusú tevékenység kapcsolja ki a legjobban a gyereket. Már régóta tudjuk, hogy a munka hatékonyságát növelik a szünetek, de nem mindegy, hogy mit csinálunk ebben az intervallumban. A leghatásosabb elemek a szabad levegő, a mozgás és a szociális interakciók, amelyek inkább “offline” beszélgetést jelentenek, de rövid időre akár egy baráti chatelés is beleférhet, csak itt különösen figyelni kell arra, hogy ne csússzunk bele a hosszú társalgásba, mert abból már nem lesz tanulás.
