A metál világában ritkán tűnnek fel nyugdíjas korú új tehetségek, a kanadai Grindmother néven ismert 77 éves énekesnő erős kivétel.
Újabb kutatások olyan összefüggést találtak a demencia kapcsán, ami gyökeresen átalakíthatja a betegségről való gondolkodásunkat. A kognitív, nyelvi funkciókkal és a memóriával kapcsolatos zavarok mellett más testrészek működésében bekövetkező változások is a demencia korai jelzői lehetnek.
Egy új kutatás szerint egy olyan mindennapos, szinte bárki számára elérhető szokás, mint a rendszeres séta, komoly szerepet játszhat az Alzheimer-kór kialakulásának megelőzésében. Nem kell edzőterem, drága eszköz vagy órákig tartó sportolás. Elég, ha naponta időt szánunk a mozgásra.
Egy nemrégiben közzétet, átfogó kutatás szerint a légszennyezés bizonyos formái jelentős mértékben növelhetik a demencia kialakulásának kockázatát.
A feledékenység gyakran ártalmatlan, de vannak tünetek, amelyek komolyabb bajt, akár demenciát is jelezhetnek. Ezekben az esetekben kell orvoshoz fordulni a memóriazavarok miatt.
Az agy egészségét az ismert tényezőkön kívül a pozitív életszemlélet is segíthet megőrizni, a mentális jóllét csökkenti a demencia és a memóriaromlás kockázatát.
A rendszeres kerékpározás nemcsak jó kondiban tart, de jelentősen csökkentheti a demencia és az Alzheimer-kór kockázatát.
A demencia korai jele gyakran nem a feledékenység, hanem az apátia, a motiváció és az érdeklődés hiánya, amit sokszor a kor velejárójának tekintenek a családtagok.
A JAMA Network Open című orvosi folyóiratban megjelent új tanulmány idősebb korúak pénzügyi képességeit vizsgálta.
A memória hanyatlása mellett a demencia korai jelei közé tartozhatnak az érzékszervek működésében bekövetkező változások is, így az élesebb vagy éppen tompuló szaglás, hallás, látás, tapintás és ízlelés jelezhetik az idegsejtek korai sérülését az agyban.
Sétálás közben nemcsak a testünk, hanem az agyunk öregedésének sebességéről is tanúbizonyságot tehetünk: a járási tempó meglepően pontos biomarkerré vált, amely képes jelezni, mennyire gyorsan öregszik a szervezet, beleértve az agyat is.
A demenciával foglalkozó tudósok szerint tévhit, hogy az időskori szellemi leépülés csak a 40-50 évesen követett életmóddal függ össze. Egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak a fiatal felnőttkori, sőt a gyerekkori kockázati tényezőknek.
