demencia 18 - Dívány

Jó hír azoknak az idősödő embereknek, akik a kognitív hanyatlás veszélyének vannak kitéve, hogy heti háromszor 35 perc gyaloglással, kocogással vagy kerékpározással/szobabiciklizéssel is megállítható vagy visszafordítható az agy öregedése, ennyi mozgás ugyanis már lényegesen javítja a végrehajtó funkciókat. Legalábbis erre a megállapításra jutott egy hat hónapon át tartó vizsgálat, melybe 160, átlagosan 65 éves, kognitív nehézségekkel küzdő férfit és nőt vontak be.

Tanulmányok tömkelege mutat rá a kegyetlen igazságra, hogy 45 éves korunk körül az alapvető kognitív képességeink hanyatlásnak indulnak. Az emlékezetért, figyelemért, észlelésért felelős agyterületek zsugorodni kezdenek, kevésbé hatékonyan kommunikálnak egymással, mint hajdanán. Ez már a vég kezdete, vagy meg tudjuk őrizni mentális gyorsaságunkat?

A tudomány mai állása szerint rengeteget segít, ha mesélsz neki!

A terhes nők akár 5 százaléka is szenvedhet a terhességi toxémia, preeclampsia, terhességi magas vérnyomás tünetegyüttestől, ami időskorban azután könnyen demenciához vezethet.

Mivel a gyógyíthatatlan betegség évtizedekig észrevétlen maradhat, a szagteszt fontos eleme lehet a korai diagnózisnak.

A rendszeres testmozgás által beindított folyamatok segítik a szellemi frissesség fenntartását, sőt akár a demenciával összefüggésbe hozható tünetekkel szemben is védelmet jelenthetnek.

Amikor az agy egészséges öregedéséről beszélünk, tudnunk kell, hogy - bár egyértelmű klinikai tünetek nincsenek - a 75 évnél idősebb emberek 80 százalékánál kimutatható az agyban valamilyen neuropatológiai elváltozás, ami sok esetben kevert kórképet - az Alzheimer, a vaszkuláris patológiák és a Lewy-testes betegség kombinációját - jelenti.

Sajnos nem minden faktor kontrollálható, de így is akadnak azonban olyan dolgok, amiken javíthatunk.

A figyelmen kívül hagyott halláskárosodás sokkal komolyabb problémák kialakulásához is hozzájárulhat.

Összegyűjtöttük azt az öt, egészség/betegség témában készült cikkünket, amelyre a Dívány olvasói leginkább kíváncsiak voltak.

Egy új kutatás eredményei az eddiginél mélyebb kapcsolatot sejtetnek a REM magatartászavar és a 10-15 évvel annak megjelenése után kialakuló neurológiai betegségek között.

Az Alzheimer-kórban szenvedő betegek negyedénél epilepsziás rohamok, míg a páciensek felénél epilepsziás működészavar mutatható ki - erre a fontos felfedezésre jutott nemrég az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben működő Alzheimer–Epilepszia kutatócsoport, amiről dióhéjban mi is beszámoltunk. Kíváncsiak voltunk, pontosan hogyan is zajlanak a vizsgálatok az idegtudományi központban, ezért most jövünk a részletekkel. Dr. Horváth András Attila, az Alzheimer–Epilepszia munkacsoport kutatóorvosa, a Semmelweis Egyetem Anatómiai-, Szövet- és Fejlődéstani intézetének oktatója válaszolt a kérdéseinkre.