A csernobili tiltott zóna évtizedek óta vonzza a kutatókat és a kíváncsi turistákat, akik most kékes szőrű kóbor kutyákat figyeltek meg az elhagyatott területen. A látvány elsőre sokakat megdöbbentett, és természetesen azonnal megindultak a találgatások, vajon a sugárzás okozhatta-e az állatok különös színét.
Most is különleges besorolása van a területnek, de úgy tűnik, helyet kaphat a Natura 2000 hálózatban is.
Sem a csernobili, sem a zaporizzsjai atomerőmű nincs biztonságban: az első felett drónok köröznek, az utóbbinál áramkimaradás volt.
A csernobili atomerőmű fölé emelt védőépítmény még februárban megrongálódott egy dróntámadás következtében.
Egyszerűsítik a bankok a bankkártyakínálatukat, hamarosan több pénzintézetnél megszűnik vagy egyszerűsödik a MasterCard típus. Van, ahol már a héten indul a csere.
Az ukrajnai Pripjaty és Csernobil melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben 1986. április 26-án az atomenergia-felhasználás történetének legsúlyosabb katasztrófájaként 50 millió Ci radionuklid, 37 000 Bq/m² radioaktív cézium-137 izotóp került a légtérbe, a robbanás pedig 5200 petabecquerel radioaktivitással sújtotta a katasztrófa közvetlen és tágabb környezetét. Ha a fizikában, kémiában nem is mozgunk otthonosan, a számok még ma is ijesztőek.
Több tízmillió eurós kár keletkezett a csernobili szarkofágban, amikor februárban egy orosz drón csapódott abba: a hibát muszáj kijavítani, a cechet a nyugati országok állják.
A csernobili atomerőmű egykori betonszarkofágja 2006-ban már nem védett megfelelően, ezért egy újat építettek, acélból. A hatalmas és súlyos szerkezetet az erőmű mellett építették fel, majd a 4-es blokk fölé csúsztatták.
Szakértők szerint veszélyt jelenthet a csernobili atomerőmű újabb sérülése, melyet egy drón okozott a radioaktív anyagok elzárására épített szarkofágon.
Egy orosz drón becsapódása okozott robbanást a csernobili automerőműben. A sugárzási szint egyelőre nem emelkedett a területen.
Az 1986. április 26-án bekövetkezett, ám valódi mértékét sokáig titkolt csernobili katasztrófa radioaktív sugárzása több százszorosa volt a második világháborúban Hirosimára dobott atombombák keltette sugárzásnak. Még abban az évben számos szovjet várandós nőt vettek rá felsőbb utasításra a művi vetélésre, de egy terhesség még mifelénk sem volt akkoriban izgalmaktól mentes.
Kevés ember tud olyan életkezdetet követően sikeres életet élni, mint amilyen az ukrán-amerikai paralimpikonnak kijutott. Oksana Masters sorsa születéskor eldőlni látszott: testében sugárzás okozta deformitások alakultak ki magzati korban, árvaházba került. Szerencsére is szüksége volt hozzá, de megfordult vele a világ.
