A gyereknevelés embert próbáló feladat; életre szóló kihívás még azoknak is, akik nem tökéletesen, csak elég jól szeretnék csinálni. Pusztán ösztönből keveseknek megy, és szülő legyen a talpán, aki eligazodik a baráti és szakkönyvi tanácsok, védőnői ajánlások és anyáink bevált módszerei között. Pedig lehetne sokkal egyszerűbben is. Mondjuk, skandináv módra.
Eljön az idő, amikor nem kell választani karrier és család között: az egyik legfontosabb munkaerőpiaci tartalék ma Magyarországon a kisgyermekes anyuka.
Már az első gyerek megszületése előtt rengeteg kéretlen tanácsot kapunk, és általában nem várat magára sokat az első arra vonatkozó kérdés sem, hogy mikor jön a kistesó. De mi van akkor, ha nem jön?
A legtöbb anya számára ismerős változás, hogy szülés után feledékenyebb lett és sokkal könnyebben elérzékenyül, mint korábban. Bár ezek nem kimondottan előnyös tulajdonságok, van rá mentség: a szülővé válás.
Rengeteg tévhit és már idejétmúlt információ terjed az interneten szoptatásról, gyereknevelésről és általában a gyerekes témákról, ezek ellen próbálja felvenni a harcot egy facebookos közösség és egy készülő weboldal. A 200 önkéntes szakértővel működő Édesanyák csoport sok tekintetben kiemelkedik a kismamás online közösségek közül.
Amióta világ a világ, születnek házasságon kívüli gyerekek is. Akármelyik kort vizsgáljuk meg, akármilyen szabályok voltak érvényben, mindenütt találunk balkézről született gyerekeket is – nem kivételek ez alól az uralkodók és a művészek sem.
Ha azt mondom, család, akkor valószínűleg a klasszikus papa-mama-gyerekek modell jut eszedbe. Pedig ma már legalább 16-féle családmodell létezik, és jó eséllyel a jövőben csak gyarapodni fog a számuk.
A féltékeny testvért gyakran félreértik, pedig a féltékenység normális dolog, hiszen minden gyerek azt szeretné, ha a szülei csak rá figyelnének. Épp ezért nagyon nem mindegy, hogy szülőként hogy állunk a kérdéshez.
Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú életű légy a földön, melyet az Örökkévaló, a te Istened neked ad. A tízparancsolat egészen explicit módon fogalmazza meg a gyermeki engedelmesség erényét, amely mélyen beleivódott a kultúránkba. Talán ezért van az, hogy nem beszélünk eleget azokról a törésvonalakról, amik a legtöbb családban léteznek. Talán ezért van az is, hogy ennyire fájnak.
Egy húg vagy egy nővér rengeteget megtanít a konfliktuskezelésről, az empátiáról, és arról, hogyan gondoskodjunk másokról. Mindezek mellett pedig a kutatások szerint sokkal elszántabbak és függetlenebbek azok, akik lánytestvér mellett nőttek fel.
Hamar oda a jókedv, ha a családi összejövetelen a rokonaid a testedre tesznek burkolt vagy kevésbé burkolt megjegyzéseket. Hány kilót szedtél fel? Hogy áll rajtad ez a ruha? Miért nem diétázol? Még ha jó szándék is vezérli őket, ezek a kommentek megszégyenítőek. Azt a gondolatot közvetítik, hogy az ember értékét az adja, amit a tükörben lát. Mit lehet tenni, ha így beszélnek velünk?
2018 a családok éve volt Magyarországon, ami több támogatást és több figyelmet ígért a családok számára. Meghatározó volt a „család”-kommunikáció, emelkedett a családi adókedvezmény, bővült a gyed extra, változtak a támogatások szabályai, új bölcsődetípusokat vezettek be, és ez csak néhány a tavalyi intézkedések közül. De hogyan érintette mindez a gyerekeket?
