család 28 - Dívány

Magyarországon sokak szemében az irodalom egyenlő a regénnyel. Egy pályakezdő szerzőnek még csak-csak elnézzük a novellákat, gyakorlásnak jó lesz az is, amíg az életmű magasabb szintre nem emelkedik. Kitartóan várjuk a regényt. Aztán jönnek olyan fiatalok, akik eleve azt mondják, hogy köszönik szépen, ők elsősorban rövid prózát szeretnének írni. Közéjük tartozik Harag Anita is, aki az Évszakhoz képest hűvösebb című első kötetében többek között azt mutatja meg nekünk, hogy a hétköznapi banalitásokban is gyakran komoly traumák, bonyolult emberi kapcsolatok és félresiklott életek rejlenek.

Napközben autót ment, esténként kőkeményen edz a versenyekre, gyereket nevel és háztartást vezet. A finnországi világbajnokságra spártai stílusú edzőteremben készül, ahová, ha kell, kislányát is magával viszi. Míg az anyuka 100 kiló fölötti súlyokat nyom ki, kislánya lila hajú pónikkal játszik. Palágyi Zsanett országos és Európa-bajnok erőemelővel töltöttünk egy napot, hogy megtudjuk, hogyan egyensúlyoz a feladatok között, és mit jelent ma Magyarországon dolgozó, élsportoló anyának lenni.

Néha tényleg úgy érzem, párhuzamos univerzumok léteznek a Földön. 2020 májusában a magyar kormány azt tartotta az egyik legsürgetőbb intézkedésének a járvány első hulláma alatt, hogy belerúgjon egy többszörösen marginalizált csoportba, a transz emberekbe. A 33-as paragrafusként elhíresült törvénymódosítás keresztülvitelével a nem- és névváltoztatás alapvető emberi jogától fosztotta meg őket. Attól a jogtól, amit egyébként Üzbegisztán vagy Kazahsztán is biztosít saját transz polgárai számára. Itt tartunk most. Közben olvasom a Stanford Egyetem kutatásáról szóló beszámolót, amely tele van emberséggel, segíteni akarással. Óriási kontraszt. Azzal nyugtatom magam, hogy a viselkedésünket végső soron nem kormányok szabják meg, és az emberek lehetnek sokkal jobb fejek a mindennapi életben, mint választott döntéshozóik.

Embergyereket örökbe fogadni nem olyan egyszerű. Egy sor procedúrán kell átesnie annak, aki így szeretne szülővé válni, ráadásul az utóbbi években jó pár jelentkezőtől a lehetőséget is elvették. A természet szerencsére nem ilyen válogatós.

Sokan küzdenek azzal, hogy híres szülőktől származnak: többet várnak egy tudós vagy művész gyerekétől. Vagy épp fordítva: egy hírhedt bűnöző leszármazottja maga is csak rossz ember lehet? Szegény Albert Frances, becenevén Sonny harcolt is eleget az előítéletekkel.

Család, társas kapcsolatok, anyagi biztonság, egészség, genetika, hormonok, erény, életcélok, hit, személyes fejlődés – egyre több és több aspektus előtérbe kerül, amikor tudósaink arra a kérdésre keresik a választ, hogy mi teszi valójában boldoggá az embereket. Amennyire bonyolultnak tűnik a kérdés, annyira egyszerű lehet a megoldás, de vajon mit mond a filozófia, a történettudomány, a pszichológia, és hol tartanak a boldog élet titkának megfejtésében az agykutatások?

Mennyire érzed magad egyedül anyukaként? Milyen részt vállal a gyereknevelésből a párod? Az apaforradalom itt zajlik körülöttünk, ám még mindig egy sor vitás kérdésre kell választ kapnunk. Hogy változik a férfiak szerepe a családban, és miért akarják maguk mögött hagyni a rájuk erőltetett macsó viselkedést? Erre keressük a választ új sorozatunkban.

Ideális esetben a két csík láttán sem az anyuka, sem az apuka nem kap pánikrohamot. A férfi boldog mosollyal öleli magához a párját, és alig várják, hogy elkezdjenek gondolkodni a neveken és a gyerekszoba kialakításán. Mondom: ideális esetben.

Időnként a legjobb családban is előfordulnak veszekedések, és bár a konfliktusokat igyekszünk minél kevésbé a gyerekek előtt rendezni, néha becsúszik, hogy ő is tanúja lesz az összezörrenésnek.

Rövid kalauz arra az esetre, ha minden évben ugyanazt nézitek karácsonykor, és már baromira elegetek van belőle.

Idén mindannyiunknak fenekestül felfordult az élete. Sok minden, ami korábban természetes volt, most szinte luxusszámba megy, rengeteg dolgot kellett újratervezni és a jelenlegi körülményekhez alakítani.

Problémapolipnak nevezi azt a sokféle nehézséget, amely hosszú csápjaival az örökbefogadottak legkülönbözőbb életterületeire is elérhet. Különösen akkor, ha politikusok felelőtlensége miatt hosszú évekre a rendszerben ragadnak, hogy aztán idősebb gyerekként kelljen helytállniuk külföldön, egy számukra idegen országban. Cs. Melissa részben saját tapasztalatból beszél: hatéves volt, amikor a vér szerinti anyja öngyilkosságot követett el, és ő Magyarországra került. Hogy ment a beilleszkedés, és mi történt vele ezután? Erről kérdeztem Melissát, aki azt is elmondta, mi volt az a pont, amikor úgy döntött, tudatosabban kell foglalkoznia a történetével.