Robbie Williams március 14-én adott koncertet Budapesten: szokásához híven rajongót is hívott a színpadra.
1870. január 29-én kezdte meg a korcsolyázópublikum fogadását a Városligeti Műjégpálya, amikor is Rudolf koronaherceg ünnepélyesen megnyitotta a téli sportok szerelmeseinek szentélyét. És nem kellett sokat várni arra, hogy feltűnjön egy hétéves kislány a jégen, aki hamarosan forradalmasította a műkorcsolyázás alapjait.
A hetvenes-nyolcvanas években a fővárosi gyerekek paradicsoma a Városliget volt: a csónakázótó, a vattacukor, a cirkusz, az állatkert, és a Vidám Park felhőtlen örömet és szórakozást ígért számukra. A Vidám Park pedig azt is, hogy próbára tegyék egy kicsit a bátorságukat és a gyomrukat is, míg a szüleik harapják a virslit vagy legurítanak egy-két pohár sört.
Képzeld el, hogy találsz egy pénztárcát, amiben pénz, kulcs, személyes iratok vannak. Mit teszel? A becsületes megtaláló szerepét vajon akkor is felöltöd, ha épp senki nem figyel? Állítólag nehéz mérni a becsületességet, de az „elveszett pénztárca” teszt mégis képes volt meglepetést okozni a kutatóknak.
Az első valódi magyarországi stadionkoncerten hihetetlen tömeg, nyolcvanezer lelkes néző töltötte meg a Népstadiont – nem csoda, hiszen az „átkos” időszakában igen ritkán jutottak el nemzetközi hírű, nyugati előadók hazánkba, 1965 nyarán azonban a dzsessz egyik legnagyobb alakja, a legendás Louis Armstrong tette tiszteletét nálunk. Retró sorozatunkban elmeséljük, mi történt pontosan azon a varázslatos estén.
Van egy érdekes, Budapesthez köthető történeted? Úgy érzed, igazi legendákat fedezel fel minden családi beszélgetésen? Szeretnéd megmutatni, milyen a te szemeddel a városrész, ahol laksz? - Meséld el nekünk, hogy te is a részese lehess a főváros 150. születésnapjára készülő szellemi emlékműnek, a Budapest Nagyregénynek!
Budapest történetének egyik legnagyobb tűzvésze 1903. augusztus 24-én tört ki, amikor a hatalmas, többemeletes Párisi Nagy Áruházat – a hiányos biztonsági intézkedések következtében – lángok borították el. Több tucat ember ragadt bent a népszerű áruházban, akik közül sokan az ablakból kiugorva próbálták menteni magukat.
Melyik mulatóban lógtak a csilláron is táncosnők? Miért díszítik félmeztelen női szobrok egy Bródy Sándor utcai ház homlokzatát? Melyik ma élő celebet szervezte be „Katicabogár” néven az állambiztonság? Mindez és még sokkal több titok feltárul Kordos Szabolcs legújabb könyvéből.
Budapest ostromának hónapjaiban több száz sebesült feküdt mostoha körülmények között a budai Vár alatt lévő barlangrendszerből kialakított Sziklakórházban. A hely a hidegháború évei alatt szigorúan titkos objektumnak minősült, és egy lehetséges vegyi vagy atomtámadás elleni óvóhelyként tartották számon. A ma már a nagyközönség számára is látogatható egyedülálló múzeumban a háború igazi arcával szembesülhetnek a látogatók.
1944. október 28-án, miután Magyarország felének már csaknem felét elfoglalta, Sztálin kiadta a parancsot Budapest megtámadására, s ezzel megkezdődött a magyar főváros több mint száz napig tartó ostroma.
Magyarország az északi félteke 45° és 49° szélességi körei és a keleti félgömb 16° és 23° hosszúsági körei között, mérsékelt övben terül el, éghajlata az Országos Meteorológiai Szolgálat jellemzése szerint is rendkívül változékony. Ennek oka, hogy a csapadékos óceáni, a kevés csapadékú kontinentális, illetve a nyáron száraz, télen csapadékos mediterrán éghajlat is hatással van rá. De akkor miért bénul meg a főváros közlekedése nyáron egy csepp esőtől, és télen az első hópihék megjelenésével?
Feltaláló, zseni vagy látnok, esetleg mindhárom egyszerre? Egy biztos: Nikola Tesla nélkül világunk nem olyan lenne, mint amilyennek ma ismerjük.
