A század eleji Budapesten virágzott a prostitúció: a néhány pengőért megkapható utcalányoktól a legmagasabb társadalmi körökben forgó művelt kurtizánokig sokféle örömlány csalogatta a testi szerelemért fizetni is hajlandó férfiakat.
Az 1890-es évek végén Budapest a millenium, a honfoglalás ezeréves évfordulójának lázában égett. Sorra nőttek ki a földből a ma már Budapest látványosságainak számító épületek, közöttük volt azonban olyan is, amelynek mára már csak hűlt helye maradt.
Melyik fogadóban szállt meg II. József, a „kalapos király”? Milyen barlang bejáratát falazták be egy Nádor utcai ház pincéjében? Melyik házban született Horthy Miklós menye? És miért kék ruhában repül az apáca a házfalon keresztül? A válaszokat megkaphatjuk, ha ellátogatunk a Budapest100 hétvégén megrendezésre kerülő fesztiváljára.
A jelenleg életfogytig tartó büntetését töltő Ilich Ramírez Sánchez, azaz Carlos, a Sakál a nyolcvanas években egy fővárosi hotelban mulatott cigányzenére.
A nyolcvanas években a szülők a fejüket fogták, ha megtudták, hogy kamasz gyerekük a Fekete Lyuk rendszeres látogatója. A szórakozóhelyen nem ment ritkaságszámba a droghasználat, a verekedés és a furcsa kinézetű fiatalok jelenléte, de az ikonikus klub még így is az alternatív zenét kedvelők paradicsomának számított.
A férfiak visszaemlékezései szerint forróvérűek voltak, vidámak és könnyen kaphatók. A valóságban azonban a nyolcvanas években Budapesten dolgozó kubai vendégmunkásnők zárt közösséget alkottak, akik ritkán jártak el szórakozni, és a magyar textilipar végnapjai után visszatértek Kubába.
Örkény István nevét hallva rögtön eszünkbe juthatnak az egypercesek, vagy akár a „lelkesen” dobozoló Tóték története. Az író azonban nemcsak műveiben, de megszólalásaiban, interjúiban is rendkívül frappánsan fejezte ki magát. Kifejtette nézeteit irodalomról, életről, rólunk, magyarokról, és Budapestről is. Legütősebb mondataiból válogattunk.
„Hétfőn délben két züllött cipészlegény pár percre áttelepítette Chicagót Budapestre” – tudósít egy hollywoodi filmekbe illő esetről a Budapesti Hírlap 1931. november 24-i keddi száma, a történetben bankrablás, lőfegyverek és valódi autós üldözés is szerepet kapott.
Advent az 1920-as évek végén! A karácsony egyre inkább a vásárlásról is szól, így a közeli Keleti és Nyugati pályaudvarról csak úgy áradnak az emberek az ország minden pontjáról, sőt, még a Trianon után elcsatolt országrészekből is – a Hosszúlépés Budapesten könyv történeteiből válogattunk.
Korábban már két alkalommal nyűgözte le a közönséget a digitális animációval foglalkozó magyar kreatívcsapat, mikor életet lehelt Budapest építészeti emlékeibe. Az Animatiqua legújabb filmje még hosszabb, még élénkebb, és még inkább bizonyítékát adja a cég virtuozitásának a komputerizált illusztráció terén. Újdonság, hogy az épületek és terek felidézése mellett több figyelem jutott a főváros egykori lakóinak is, köztük sok olyannak, akik mai napig hatással vannak a város életére.
Gyakran hosszú lépésekben rohanunk keresztül a városon, futunk magunk után, kapkodva intézvén ügyes-bajos dolgainkat. Pedig nem kéne.
A karácsonyi szezon elképzelhetetlen ma már a Fény Villamosa nélkül. December 1-jétől újra fényt visz a budapesti éjszakába néhány különleges járgány. Csípjetek el egyet, gyerekekkel kiváló program advent és karácsony idején.
