A boldogsághoz ugyanis inkább az alkalmazkodás képességét kell elsajátítani, azt, hogy ne akarja megváltoztatni a megváltoztathatatlant.
Dr. Shigeaki Hinoharára nem lehet azt mondani, hogy vizet prédikált, de bort ivott volna. A 2017-ben elhunyt japán orvos, élete utolsó 1-2 hónapját leszámítva, rendkívül aktív volt. Bőven elmúlt 100 éves, amikor még rendelt, előadásokat tartott, megbeszéléseken vett részt. Szenvedélyesen szerette a munkáját, miközben mindvégig a hosszú élet titkát kutatta. A praxisa és a saját tapasztalatai alapján hol egészen egyszerű, hol kevésbé nyilvánvaló dolgokra esküdött.
Sákovics Diana előadásából megtudtuk a szeretetnyelvekről, családi mintákról, az újdonság erejéről és sok más fontos dologról, hogy mekkora hatással vannak egy párkapcsolat működésére.
A világ legrégebb óta tartó boldogságkutatásának három legfontosabb eredményét foglaltuk össze.
Az élet rövid, de ugyanolyan szép is, mondják a franciák, akik könnyed gondtalansággal merülnek el a mindennapok nyújtotta élvezetekben. De vajon hogy csinálják?
Öregedés, korosodás, idősödés. Fogadjunk, hogy ezekről a fogalmakról elsőre neked sem pozitív dolgok jutnak eszedbe. Nem véletlenül. A fiatalok nagy része abban a hitben él – köszönhetően a médiában megjelenő brandeknek és értékekenek –, hogy a korosodás nyűg, hogy azt lassítani kell, vagy hogy egy bizonyos életkor fölött az emberek már nem is ismerkednek. Nem csoda, ha az időskort a legtöbben nem éppen a boldogsággal vonjuk párhuzamba. Egy globális kutatás szerint nem ártana tisztáznunk néhány félreértést az öregedés folyamatával és az életkorral kapcsolatban.
Többek között erre tanít minket a mindfulness, vagy tudatos jelenlét. Dr. Szondy Máté klinikai szakpszichológussal, családterapeutával beszélgettünk.
Az életben mindenki a boldogságot keresi, és azt szeretné, ha kitűzött céljai minél jobban teljesülnének. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, tisztában kell lenned az alapvető szabályokkal és tényekkel. Ezek némelyike kellemetlen, de elkerülhetetlen, hogy ismerd őket.
És mit tehetek a saját boldogságomért? Négy pszichológusnak tettük fel a kérdést, a válaszokból pedig kiderül: rengeteget tehetünk magunkért, a boldogságunkért. De nem lesz könnyű.
A mozgás nemcsak a tested, de az elméd számára is nagyon hasznos. A tudósok egyre jobban értik, miért is olyan fantasztikus dolog az edzés az agynak.
Dániában úgy nevelik a gyerekeket, hogy magabiztosak legyenek, egy közösség részének érezzék magukat, és magas szinten legyenek képesek a közös problémamegoldásra, legyen szó egyéni konfliktusokról vagy iskolai feladatokról. Ez az oktatási szemlélet azt eredményezi, hogy a tanulmányi eredményeik a PISA-teszt alapján az OECD országok átlaga felettiek, és Dánia az ENSZ boldogságfelméréseiben is az elsők között van már hosszú ideje.
Majdnem mindennap látjuk őket, fontos feladatokon dolgozunk együtt, belső poénjaink is vannak. Az irodáktól a raktárakig, az éttermektől a szalonokig, az iskoláktól a hivatalokig, sokszor több időt töltünk a kollégáinkkal, mint a saját családunkkal. Nem mindegy tehát, hogy miként viszonyulunk ezekhez az emberekhez. De érdemes barátkoznunk is velük?
