betegség 70 - Dívány

Klassz dolog az integrálszámítás és más bonyolult ismeretek elsajátítása (amikre a diákoknak később vagy szükségük lesz vagy nem), csakhogy azok mellett eltörpül a saját testünk működésével kapcsolatos tudnivalók átadása, amikre a mindennapok során tényleg mindenkinek szüksége lenne. Nem csoda, ha egészségügyi kérdésekben még mindig sok a félreértés, könnyen megvezethetőek vagyunk, és nemcsak az üzleti célú szélhámosságoknak, de még a rossz szándék nélküli hülyeségeknek is bedőlünk.

Ma már ugyan a tudósok rendelkezésére állnak a szükséges eszközök és adatok az antibiotikumok apokalipszisének megjósolására, de nagyon úgy fest, hogy már késő. Az epidemiológusok ezért most arra összpontosítják az energiájukat, hogy kiderítsék, milyen hamar vehetik át a hatalmat a rezisztens baktériumok az antibiotikumok felett, és hogy hogyan állíthatják meg ezt a folyamatot.

Míg nyugaton az emberek optimisták, hisznek a korlátlan lehetőségekben, addig mi itthon jóval szkeptikusabbak vagyunk saját esélyeinket illetően. De valahogy két tűz közé szorult a gondolkodásunk: már elhiszünk sok mindent arról, hogy mit kéne elérnünk, nem tartjuk magunkat képesnek rá, amiben kódolt a lelki nyomor, irigység és depresszió. Alain de Botton – akinek a gondolatait a cikkben idézem – szerint az alapfeltevésekkel van baj. Következzen hát a pesszimizmus dicsérete.

Felnőttként gond nélkül kapkodjuk be a vény nélkül vásárolható fájdalomcsillapítókat, ha szükségét érezzük. A gyerekek esetében ez bonyolultabb kérdés, esetükben hajlandók vagyunk más módszereket is alkalmazni. Az olyan eszközök, mint a figyelemelterelés, a mese, az ölelés, az anyai szeretet kifejezése bizonyítottan hatékony fájdalomcsillapítók.

Nemcsak a beteg gyerek ápolása során lehet hasznos, ha tudjuk, mégis mihez kezdjünk a hőemelkedéssel és a lázzal. Hány foktól csillapítsuk, és hogyan? Az utóbbi években változtak az ajánlások – lássuk, hogy hogyan és miért.

Az emberi szervezetet nem egészen arra találták ki, hogy alvással együtt átlagosan napi 17 órát töltsön szinte teljesen mozdulatlanul, márpedig a nyugati társadalomban élők zömére ez jellemző. És ezt nem unalmukban szajkózzák az okosok, hiszen a mozgásszegény életet élőknek 40 százalékkal nagyobb az esélye arra, hogy 15 éven belül meghaljanak, mint azoknak, akik kevesebb mint három órát ücsörögnek egy nap vagy rendszeresen mozognak.

Állásinterjúval kapcsolatos szakállas vicc, hogy amikor megkérdezik a jelentkezőt, mi a legrosszabb tulajdonsága, ő rávágja, hogy a perfekcionizmus. Az ilyen szemlélettel élő emberek élete azonban cseppet sem tréfás.

Legyünk érzékenyek olyan alapvető élelmiszerekre, mint a kenyér, a tej vagy a tojás, s máris egy másik univerzumban találjuk magunkat. Ebben a világban minden jóval drágább, nehezebben fellelhető, ráadásként pedig végigkísér minket embertársaink értetlenkedése is.

Hiába szüntették meg a kijárási korlátozást, azért még elég sokan küzdenek különböző betegségekkel, vagy tartanak attól, hogy elkapják a vírust. Ilyenkor mit tehet az ember: otthonában fekve, pihengetve gyógyul. Ahhoz, hogy ez az otthon a lehető leginkább a gyógyulásunkat támogassa, adunk néhány tippet.

Attól, hogy egy nő szervezetében megfogan egy embrió, sajnos az anyai szervezet még nem válik védetté a betegségek ellen. Baktériumok, vírusok támadhatják az immunrendszert, és néhány betegség komoly szövődményekkel járhat, a babára nézve is. Nézzük, melyek ezek.

A közép-ázsiai Altaj röghegység 2000 kilométer hosszan nyújtózik, négyezer méter fölé érő havas hegycsúcsaival, fenyveseivel, alpesi tavaival, érintetlen területeivel gyönyörű látványt nyújt. A régió ritkán lakott, különféle törzsek élnek itt, akik csendesen terelgetik juh- és bivalycsordáikat, méhészkednek, gabonát vagy más növényt termesztenek. Békés életüket csak időnként zavarják meg azok az űrből érkező felesleges tárgyak, amelyeket a köznyelvben űrszemétként szoktunk emlegetni.

A tuberkulózis, más néven tbc vagy gümőkór az emberiség egyik legtöbb áldozatot szedő betegsége volt hosszú éveken át. Ezernyi elmélet született, pontosan mi is okozza, az amerikaiak például egy időben szentül meg voltak róla győződve, hogy vámpírok terjesztik.