Mi, nők jelentős fizikai, hormonális és fiziológiai változásokon megyünk keresztül a terhesség és a szülés során. És most már az is kiderült, hogyan befolyásolja mindez az öregedési folyamatainkat.
Timi nem gondolta, hogy harmadik fia megszületését követően egy ritka betegség diagnózisáért kell majdnem egy éven át dolgozni: egészséges babát várt, de már a kórházban kiderült, hogy gyermeke más, mint a testvérei: Hamza Noonan-szindrómás.
Jó, de te nem is szültél, császárral könnyű: ilyen és hasonló megjegyzések időről időre megtalálják azokat az anyákat, akiknek gyermeke császármetszéssel jön világra. De vajon tudják a bántó mondatok megfogalmazói, milyen is a császármetszés valójában?
Nem vagyok karrierista, nem fontosabb a munka a gyerekeimnél, de igenis számít az a fajta határozottság és önbizalom, amit a munkám ad a személyiségemhez.
Mentségükre szóljon, fogalmuk sem volt, hogy halálos kockázattal járó gyógyszert itatnak gyermekeikkel – erről elfelejtette őket tájékoztatni a gyártó.
Ma már tudjuk, hogy számos oka van annak, miért kötődünk az édesanyánkhoz. Hetven évvel ezelőtt azonban még aktívan foglalkoztatta a kutatókat, hogy a csecsemő csak azért ragaszkodik-e az anyjához, mert attól a túléléséhez szükséges táplálékot kapja, vagy esetleg más tényező is szerepet játszik a köztük lévő kötelék kialakulásában? Harry Harlow horrorisztikus majomkísérletében pontosan erre kereste a választ.
Fejes Krisztina Hullámtánc című könyvében önéletrajzi tapasztalatok alapján idézi meg a magyar alvilágot. A könyv főhőse egyedülálló anya, aki luxusban él: a város legelőkelőbb környékén lakik, drága autót vezet, medencés partikat rendez és rengeteget bulizik. Mindennek azonban ára van: kétes figurákkal üzletel, maffiavezérekkel tárgyal, és segítő szándékát kihasználva legjobb barátnője megpróbálja csőbe húzni. Hogyan tudott kiszabadulni az alvilág szorításából? Milyen döntéseket kellett hoznia? És milyen tanulságokkal szolgált számára életének ez a szakasza? Fejes Krisztinával beszélgettünk.
Az anyával való kapcsolat szinte egész életünkre kihat. Ha ez a kapcsolat valamilyen módon sérül, nagy az esély rá, hogy anyaként továbbadjuk a belénk rögzült rossz mintákat a saját lányunknak.
Naponta sok ezer fénykép készül sztárokról, azonban kevés vált ki akkora hatást, mint az egyik legünnepeltebb amerikai fotós, Annie Leibovitz Demi Moore-ról készült portréja, melyen a várandós színésznő anyaszült meztelenül, gömbölyödő pocakkal néz a felvevőgép lencséjébe. A Vanity Fair magazin címlapján megjelent fotó botrányt kavart, átalakította a terhességgel és az anyasággal kapcsolatos médiareprezentációt, és még egy per középpontjába is került, pedig eredetileg nem is szánták nyilvános közlésre.
Világszerte sok anya dönt a drasztikus változás mellett egy hajvágással, miután anyává válik. Tény, hogy a rövid haj praktikus, vagány és jóval könnyebb kezelni, ám ha soha nem volt rövid hajad, soha nem is vágytál rá, csak azért, mert babád lesz, nem érdemes emellett döntened. Ha szereted a hosszú hajad, tartsd meg: az anyaság nem jelent kötelező hajvágást!
A régi magyar társadalomban a gyermekágyas időszak a szülés befejeztével kezdődött, és az avatással végződött. Időtartama, csakúgy, mint napjainkban, hat hét volt. Meghatározott rend, hiedelmek és szokások felügyelete alatt állt, és rituális formában zárták le.
Ann Davidman anyasággal kapcsolatos kérdésekben jártas, ún. anyai tisztánlátás-terapeuta szerint a nőket nem is annyira az anyaság késleltetése foglalkoztatja manapság, hanem azt próbálják kitalálni, hogy egyáltalán akarnak-e gyermeket vállalni.
