anya 3 - Dívány

Kisfiáért harcol egy magyar anya, akit az Egyesült Államokban élő édesapa akar elszakítani tőle.

3 év próbaidőre felfüggesztett 1 év 8 hónap börtönbüntetést kapott a Zalaegerszegi Járásbíróságtól az édesanya, aki csalóként több mint 250 megtévesztett áldozatától összesen 2 és fél millió forint feletti összeget szerzett meg.

Fia ismert színész, de nem anyasága miatt érdemes megjegyeznünk nevét: fantasztikus teljesítmények fűződnek hozzá, kár lenne mindössze úgy emlékeznünk rá, mint a nőre, aki tehetséges gyermeket szült.

Az utóbbi időkben két anya nevével van tele az internet: egyikük mintaszülőnek tűnt, másikukra éppen most sütik rá a rossz anya bélyegét.

Megvannak a mémek a szülő értekezletről, meg arról, ahogyan mindenki igyekszik megúszni, hogy a tanévre szmk-anyuka legyen belőle? Még csak szeptember közepe van, de azt mondom, ez csak a jéghegy csúcsa – a kutya az osztály levelezőlistája, a Facebook-csoport és az Excel-táblák környékén van elásva.

Nem kérdés, hogy az apák döntő szerepet játszanak gyermekeik fejlődésében, már csak azért is, mert sok esetben, főként a kisfiúk életében, az apa lesz a példakép. Éppen ezért fontos, hogy a szülők válása után is szoros kapcsolatot ápoljanak a gyerekek az édesapjukkal.

A szülővé válás nem egyszerű küldetés. Felkészülni rá szinte lehetetlen, csak menet közben lehet beletanulni. Sok okos könyv szól arról, hogyan kell vagy lehet a feladatot abszolválni, de amit igazán tudni kell a szülővé válásról, vagyis az igazságot, még nem írta le senki… Legalábbis nagyon sokan így érezzük. Megkérdeztünk néhány édesanyát arról, nekik milyen olyan – főként bosszantó – dolgot hozott az életükbe az anyaság, amire nem számítottak.

Manapság leginkább pejoratív értelemben emlegetjük az ősanyákat, hiszen főleg azokra utalunk vele, akik megfellebbezhetetlen véleményt mondanak a gyereknevelés kapcsán mindenről, ami szerintük természetes. De milyen volt valójában egy ősanya? Hogyan nevelték gyerekeiket az anyák a kőkorszakban?

Amikor egy gyermek gondozása vagy nevelése körül problémák adódnak, sokan teljesen bezárkóznak, pedig sok esetben maguknak, gyermeküknek és még a környezetükben élőknek is jót tenne az, ha nem hallgatnának.

Ez is élet, azzal az óriási különbséggel, hogy a kicsik vajmi keveset látnak a világból születésük után. Nem tudják, milyen az utcán sétálni, nincsen gyerekszobájuk, de legalább ott lehetnek az édesanyjuk mellett. Persze csak ideig-óráig, és mindezt szabályok között.

A gyerekneveléshez, a politikához, a virológiához (és most már a magashegyi hegymászáshoz is) mindenki ért Magyarországon. A közösségi médiában a kommentfolyamokban egy-egy nagy port felkavart eset kapcsán sokan háborognak: minek annak gyerek, aki alkalmatlan a gyereknevelésre? A szülővé váláshoz nincs szükség sem papírokra, sem alkalmassági vizsgálatra. De ki dönti el, hogy valaki alkalmas-e anyának, „tökéletes” anya, „elég jó” anya, vagy rossz anya-e? A szakemberek? A gyerek, amikor felnő? A társadalom?

Hét meddőségi kezelésből született három gyermeke, majd úgy döntött, a lombikprogramban részt vevő családok segítését tűzi ki céljául: egy érintett anyával beszélgettünk arról, mennyire és hogyan terheli meg lelkileg egy meddőségi kezelés egy pár tagjait.