Méhnyakrák-műtét után szült egy újvidéki nő
Méhnyakrák-műtét után szülte meg kisfiát a huszonnyolc éves újvidéki Tanja Nesic - esete az első Szerbiában, de az egész világon is nagyon kevés hasonló akad, írja az MTI.A daganatot a terhesség 18.
Méhnyakrák-műtét után szülte meg kisfiát a huszonnyolc éves újvidéki Tanja Nesic - esete az első Szerbiában, de az egész világon is nagyon kevés hasonló akad, írja az MTI.A daganatot a terhesség 18.
Egy éve még közösen ábrándoztunk arról, hogy egy harmadik porontyot is a világra hívunk, aztán ahogy teltek-múltak a hónapok, a bébi pedig nem akart megfoganni, lelkesedésünk is csökkent.
Ismerősének adta kétéves kislányát egy asszony vasárnap Pécsett azzal az indokkal, hogy nem tud gondoskodni róla - közölte a baranyai rendőrség sajtóreferense az MTI-vel hétfőn.Az édesanya telefonon felhívta a férfit, hogy fontos dolgot akar mondani neki.
A családalapítás – noha mindannyiunk számára egy mámoros időszak kezdetét jelenti – önmagában nem jelent garanciát az életfogytig tartó rózsaszín cukormázra.
Csak sír, csak sír, csak sír...
Gondolkoztál már azon a 6-os villamoson, hogy vajon mi lehet az ablak mellett álló kosztümös hölgynek a táskájában? A vörös hajú miniszoknyáséba például simán bele tudsz képzelni egy vibrátort, a fekete szemüvegesében a Háború és béke, a barna táskájában pedig talán egy gázspray lapul.
Néhány ausztrál nő akár hétéves koráig is szoptatja gyermekét, számol be az InfoRádió egy friss felmérés alapján.
A minap az jutott eszembe, hogy tulajdonképpen mindannyian Scarlett O’Harák vagyunk a magunk Elfújta a szelében, s Butler kapitányainkkal kart karba öltve sétálgatunk az életünkben rádöbbenve, hogy a gyerek miatt lejjebb kell vennünk az arcunkból, az önérzetünkből, az elveinkből.
Hogyan tegyük gyermekeinket boldoggá egy borongós délután, amikor még a kutyát sem engednénk ki a szabadba? Amikor már kimerítettünk minden kedvenc mesekönyvet, a társast is csak átlépjük, négyszer gyurmáztunk és legalább háromszor lerajzoltuk a télapót.
November elseje van, s ha jó hozzánk az idő, már csíp egy kicsit a levegő, a levelek sárgán borítják a temetői sétányt, s az eső sem oltja el a gyertyák és mécsesek fényét.
Ülök egy teremben és tíz centiméterről nézem, ahogy a Schobert- gyerekek tömik magukat, konkrétan degeszre, fehér lisztes pogácsával és mignonnal.
Hát, ez nem olyan, mint ahogyan elképzeltem, egyáltalán nem.