Pocahontas, asszonynevén Rebecca Rolfe történetét mindenki ismeri. A bátor indián lány megmenti törzsét és beleszeret egy kedves, fess angol telepesbe, majd boldogan élnek, amíg meg nem halnak. Nos, ez a valóságban egy picit másképp nézett ki, mint ahogy a Disney 1995-ben vászonra vitte.
2001. szeptember 11-én megváltozott a világ. Az al-Káida terrorszervezet összehangolt támadása során eltérített több utasszállító repülőgépet, majd a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba, illetve a Pentagon arlingtoni épületébe kényszerítette őket. A tornyok és más épületek is összeomlottak, maguk alá temetve az ott dolgozókat. Az egyik túlélő, Marcy Borders fényképe az egész világsajtót bejárta.
Hajnali órák, éppen ébredezik a város, de a nap még nem bukkant fel. Az ablak nyitva, friss tavaszi levegő áramlik be. Gyér fény világítja meg a szoba kanapéját, felette falióra: a nagymutató még egyet mozdul, és négy óra húsz perc lesz. A joint készenlétben áll.
Az Ellenségek legjobbika című film azért olyan lenyűgöző, mert igaz történet áll mögötte, és mert egy szinte teljesen reménytelennek látszó helyzetben mutatja meg, hogy mindig van kiút.
Amerika és Anglia viszonya nem volt mindig ilyen békés, mint manapság: az 1700–1800-as években kemény harcot vívtak az Államok területéért. Az 1783-as párizsi békeszerződés ugyan kimondta, hogy „Amerika az amerikaiaké”, de így is maradtak vitás területek, amelyekre mindkét fél igényt tartott. Ebbe a feszült helyzetbe sétált bele egy éhes disznó.
Szereted a kukoricát? Hát kajakozni? Üvegből eteted a kisbabádat? Nyáron szívesen sátrazol vagy heverészel a függőágyadban? Kiradírozod, amit elrontottál? Felteszed a napszemüveged, ha vakít a hó? Van a gyógyszeres szekrényedben fájdalomcsillapító, fogamzásgátló? Akkor biztos hálás vagy az amerikai őslakosoknak.
1910-ben Amerikában egyszerre két problémára kellett megoldást találni: a gyorsan gyarapodó nemzetet érintő húshiányra és az ökológiai válságra. Nagy lehetett a kétségbeesés, mivel egy időben úgy tűnt, vízilovak importálásával fogják megoldani a kérdést.
Dimitrij Poljakov kettős ügynök a szovjeteknek és az amerikaiaknak is kémkedett. Ott állt az események sűrűjében, olyannyira, hogy részben neki köszönhetjük a harmadik világháború elmaradását.
A Szabadság megvilágosítja a világot: ez az igazi címe a New Yorkban, pontosabban a Liberty Islanden található Szabadság-szobornak. Aki turistaként ismeri csak a környéket, talán el sem gondolkodott arról, vajon pontosan kit ábrázol az alkotás, és mégis, mi van a szobor kezében tartott táblára írva.
Donald Gorske, a Wisconsin állambeli nyugalmazott börtönőr 18 éves kora mindennap megeszik egy burgert, de él és virul, sőt a maratont is lefutotta.
A hálaadás az egyik legfontosabb észak-amerikai ünnep: ilyenkor összegyűlik a család, és a tagok pulykavacsora mellett élvezik egymás társaságát. De vajon honnét ered ez a hagyomány? Kinek adnak hálát az amerikaiak és miért?
Thomas Jefferson: az 1800-as évek elején ő volt az Egyesült Államok harmadik elnöke, megfogalmazta és aláírta a Függetlenségi nyilatkozatot, de nemcsak jó elnök, hanem ügyvéd, feltaláló és író is volt. Nevéhez fűződik többek között a Virginiai Egyetem megalapítása is. Azt már kevesen tudják, hogy a hős államférfi magánéletében milyen titkokat rejtegetett.
