Az influenzaoltás segíthet egy rettegett agyi megbetegedés megelőzésében is
Csupán néhány másodperc, mégis akár a boldog és egészséges öregkor lehetőségét is megadhatja. És most még szezonja is van.
Csupán néhány másodperc, mégis akár a boldog és egészséges öregkor lehetőségét is megadhatja. És most még szezonja is van.
Képalkotó vizsgálatok által is bebizonyosodott, hogy a nem túl dekoratív, testszerte fel-feltűnő domborulatok bizony agyunk állapotára is hatással vannak. Minél több van belőlük, annál kevésbé funkcionál majd az elme idősebb korunkban.
Friss kutatások szerint kapcsolatot találtak a túlzott cukorfogyasztás és az Alzheimer-kór kialakulása között.
A demencia kutatására fókuszáló gerontológus szakember összeszedte a leggyakoribb tévhiteket az Alzheimer-kórról.
Az amerikai Johns Hopkins Egyetem legfrissebb tanulmánya érdekes felfedezésre világít rá. Az intézmény kutatói azt állítják, hogy hallásunk egészségének a megőrzése, illetve a hallás javítása egyik hatékony módja a demencia féken tartásának.
Agyunk és immunrendszerünk elválaszthatatlan kapcsolatban áll egymással. Ha utóbbira nem vigyázunk, időskorunkban elménk látja kárát. Utánajártunk az összefüggéseknek.
Egy olasz tanulmány szerint az eszpresszó fogyasztása kihatással lehet egy fehérjére, amely szerepet játszik az Alzheimer-kór kialakulásában.
Az Alzheimer-kór korunk egyik legrettegettebb betegsége. Dél-kaliforniai kutatók nemrégiben viszont meglepő eredményre jutottak a megelőzéssel kapcsolatosan.
Egy amerikai kutatás szerint a szaglási képesség romlása előre jelezheti az Alzheimer-kór kialakulását azoknál a személyeknél, akik genetikailag hajlamosak a betegségre.
A Magyarországon 2018-ban az év gombájának választott süngombát hosszú évszázadok óta alkalmazzák egészségvédő célokra.
Bár egyre több kór gyógymódját sikerül felfedezni, még mindig nagy számban akadnak olyan betegségek, melyekre egyelőre gyógymód nem létezik, legfeljebb megelőzhetjük vagy késleltethetjük őket. Ehhez azonban legtöbbször szükség van arra is, hogy időben diagnosztizálni tudják.
Agyunk fiatalkorunkban működik a legoptimálisabban, így már a negyvenes éveinkben érezhetjük, hogy lassabban, nehézkesebben oldjuk meg a problémákat. De hol van az a pont, ahol a memóriavesztés miatt már meg kellene ijednünk?