Már a nyaralását is tönkretette a parazita terjesztette betegség, de azóta sem sikerült kilábalnia a betegségből a nőnek.
A nevetés kétségkívül ragadós, azonban sohasem volt annyira fertőző, mint Tanganyikában 1962-ben, amikor vártatlan és különös nevetésjárvány söpört végig az ország déli részén. A „betegség” iskolákban terjedt, és hónapokon keresztül tombolt.
Az arany továbbra is az egyik legértékesebb fém, amellyel évezredek óta fizetünk. A pénzzel ellentétben értékálló, ezért sokan most is vásárolnak belőle. Bányászata sem állt meg sohasem, igaz, a munkásoknak egyre nehezebb dolguk van.
A budapesti állatkert több mint 150 éve a fővárosi közönség kedvence, a 19. században azonban mai szemmel bizarr dolgokkal is találkozhattak az odalátogatók, köztük egy bennszülöttek által lakott afrikai faluval. A kiállítás korántsem számított egyedülálló jelenségnek, a korszakban Európa-szerte mutogattak állatkertekben színes bőrű embereket a fehér közönségnek.
Benito Mussolini, Olaszország fasiszta diktátora egy ló nyergére pattanva sziklaszilárd arccal jobbjában az égnek emeli az iszlám kardját. Az olasz uralom alatt lévő Líbiában készült bizarr, ugyanakkor rendkívül kifejező fotó jól érzékelteti a diktátorok nagyzolási mániáját, a szemfülesek pedig jókora csalás nyomait is felfedezhetik rajta. De hogyan került Mussolini abba a bizonyos nyeregbe, és mit módosítottak a képen?
Afrika sosem volt békés kontinens: a gyarmatosítók, a helyi törzsek egymás elleni véres harcai mind nyomot hagytak rajta és az ott élők lelkén. Azt hinnénk, 2023-ban már nem lehet téma a bőrszín, pláne a fekete kontinensként emlegetett Afrikában, de tévedünk: a fehérek úgy vélik, velük igazságtalan a rendszer.
Annak ellenére, hogy a babonák minden tudományos alapot nélkülöznek, mégis léteznek még olyan helyek a világban, ahol a mai napig hisznek bennük.
A nagyzolás és a megalománia diadala látható azon a híressé (vagy inkább hírhedtté) vált fotón, melyen Jean-Bédel Bokassa, a Közép-afrikai Császárság (önkény)uralkodója kéttonnás, több mint 2 millió dollárba került, arannyal bevont bronztrónján pózol császárrá avatásának ünnepélyén, miközben országa súlyos szegénységgel és éhínséggel küzd. Az afrikai diktátor megalomániája mellett kegyetlenségéről is hírhedtté vált.
„Mi nem balatonoztunk, helyette telepakoltuk a Ladát egy hónapnyi konzervvel, és kempingezni indultunk a nyugatra” – így emlékszik vissza gyerekkori utazásaira Merán Bálint. De hogy kötött ki az Adagio együttes énekese Afrikában, és milyen volt az utazás? Elmeséli.
Nem lehet csak úgy gondolni egyet, és elutazni Kongóba. Ez a világ ásványkincsekben és természeti szépségekben egyik leggazdagabb országa, de egyben az egyik legszegényebb is, ahol a munkanélküliség, a pusztító járványok, az éhezés, a folyamatos háborús konfliktusok, a támadások és lopások a mindennapok részei. Ott európai nőként otthonteremtési misszióban segíteni, az elnyomott, rabszolgasorhoz, kizsákmányoláshoz szokott helyi lakosság számára is egy visszájára fordított helyzet, amihez mindenkinek hozzá kell szoknia. És akkor a gyakori maláriáról vagy hastífuszról még nem is beszéltünk… Nóri mégis belevágott, és segít, ahogy csak tud.
A 19. század közepén Afrika térképén még számos fehér folt terpeszkedett: Európából nézve a titokzatos, távoli földrész bőven rejtegetett felfedezésre váró titkokat. Magyar László a közép-afrikai térség kutatásával írta be nevét a tudománytörténetbe.
Az 1900-as évek elején a New York-i állatkert lakója volt egy alacsony termetű, bennszülött ruhákba öltöztetett afrikai fiatalember, akit majmokkal együtt, ketrecben mutogattak a látogatóknak. Ota Benga népszerű látványosságnak számított, sokakat viszont felháborított a vele szembeni bánásmód – a férfi sorsa azonban kiszabadulása után sem fordult jobbra.
