Nemrégiben előkerült források szerint a fehér többség a keresztény humanizmus nevében sokszor egészen elképesztő brutalitással igyekezett az indián fiatalokat őseik felejtésére ítélni és engedelmes amerikai állampolgárrá nevelni.
A Buffalo Soldiers az amerikai hadsereg afroamerikai katonákból álló egységei voltak, amelyek tagjai nap mint nap megtapasztalták a rasszizmust, mégis számtalan alkalommal vitték a bőrüket a vásárra, amikor az őslakos indiánokkal harcoltak. Párharcukból az európaiak leszármazottai kerültek ki győztesen, de köszönetet ritkán mondtak az áldozatért.
A magyarországi csodarabbik közül a sátoraljaújhelyi Teitelbaum Mózes a leghíresebb, aki a városi legenda szerint Kossuth Lajost is meggyógyította.
A zsidó nőegyletek fontos központjai voltak a jótékonykodásnak, és vallástól függetlenül is próbáltak segíteni a rossz szociális és anyagi körülmények között élő embereknek.
A csárdás atyjaként is ismert Rózsavölgyi Márk klezmerzenész fiaként született, útja a verbunkoson és a magyar nótán át vezetett a zenei magas kultúra műveléséig. Alakja máig a kulturák közötti párbeszéd szimbóluma.
Matolcsy Miklósné Éberling Nagy Pálma szívügyének tartotta, hogy a látásukat elvesztett emberek értelmet és elfoglaltságot leljenek életüknek akkor, amikor ez még nem volt természetes állami feladat.
A napóleoni háborúk idején angol halászok francia katonának néztek és felakasztottak egy páviánt – tartja a legenda.
Nagy-Britannia első női orvosa katonaorvosként, sebészként, emberbarát társadalmi reformerként is jelentős elismerést szerzett – csak éppen senki sem tudta róla, hogy nő.
Általános és középiskolai tankönyveinkből szinte már kívülről tudjuk, hogy mi történt 1848. március 15-én Pesten. Az azonban kevésbé ismert, hogy milyen hatása volt az eseményeknek Erdélyben. Történész vendégszerzőnk, Süli Attila írása.
A gyönyörű és tragikus sorsú királyné, a Sisiként becézett Erzsébet küzdelme a bécsi udvar szigorú elvárásaival, anyósával és saját szerepével végül életmódjában mutatkozott meg a legjobban. Evés- és testképzavar a 19. századi bécsi Burgban.
Moszkva térként egy egész nemzedék ikonikus találkozóhelye volt, 2011-ben visszakapta régi nevét, és hivatalosan ma már újra Széll Kálmán térnek hívják. Hogy ki volt pontosan a névadó, azt alább elolvashatod.
A viktoriánus kor egyik legszörnyűbb orvosi rémtettét követte el egy nőgyógyász, aki úgy gondolta, a nők nemi szervének megcsonkításával képes kigyógyítani őket a hisztériából és más lelki nyavalyákból.
