Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc a magyar történelem egyik meghatározó eseménye volt, amelyről minden évben március 15-én emlékezünk meg.
Kossuth Lajos legfiatalabb húga, Kossuth Zsuzsanna aktívan bekapcsolódott a reformkori politikai életbe, így a Védegylet megszervezésébe is, a szabadságharc idején pedig főápolónőként segítette szorgos, állhatatos szervezőmunkával a magyar honvédséget és a szabadság ügyét. Alakjáról mégis keveset tud az utókor.
Nemzeti ünnepünkön, március 15-én az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kirobbanására emlékezünk. De vajon mennyire ismered az akkori eseményeket, a szabadságharc legfontosabb személyeit és helyszíneit? Történelmi kvízünkben próbára teheted a tudásod!
Március 15-e alkalmával a magyarok jelentős része piros-fehér-zöld kokárdát tűz a ruhájára, hogy megemlékezzen az 1848-as forradalom hőseiről és eseményeiről – de vajon honnét ered a hazafias jelkép, mit szimbolizál, hogyan került be a magyar köztudatba, és jól vagy rosszul készítjük azt? Ennek jártunk utána.
Kened-vágod a magyar irodalmat? A forradalom és szabadságharc ünnepére időzített kvízünkben a márciusi ifjak lánglelkű vezérének életművét vizsgáljuk meg közelebbről: felismered, hogy az idézetek melyik Petőfi-versből származnak?
A fotográfiatörténet hajnalán sokakat elbűvölt a fantasztikus új találmány: Petőfi Sándor is szívesen ült modellt egy dagerrotípiához, ennek köszönhető, hogy a leghíresebb magyar költőről nemcsak festmények és rajzolt portrék, de fényképfelvétel is fennmaradt az utókor számára. De vajon mikor készült, ki kapta lencsevégre a forradalmár poétát, és hogyan vélekedett Petőfi fénnyel rajzolt arcmásáról?
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Nem csupán a könyveknek, de a tárgyaknak, így a Szovjetunió által visszaadott ’48-as honvédzászlóknak is megvan a sorsuk. Olyan múzeumi tárgyak ezek, amelyeket nem egy ízben diplomáciai és propagandacélokra használtak az 1940-es években. A zászlók visszaadása 1948-ban furcsa módon éppen március 15-éről vonta el a figyelmet.
Csillogás volt, társadalomkritika nem. De legalább egy estére újra menők lettek a klasszikusok.
