Melyik kávézóban gyűltek össze a márciusi ifjak? Történelmi alapkvíz

Olvasási idő kb. 1 perc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc a magyar történelem egyik meghatározó eseménye volt, amelyről minden évben március 15-én emlékezünk meg.

A forradalom a magyar nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, a szabadságharc pedig Magyarországon talán hazánk legismertebb háborús konfliktusa. Most kiderül, mennyire ismered március 15. és az utána következő napok, hetek eseményeit.

Az értékelésért görgess lejjebb!

Indulhat a kvíz 10 kérdéses játék
1. kérdés
Melyik darabot adták elő március 15-én a Nemzeti Színházban?
a Bánk bánt
Az ember tragédiáját
a János vitézt
2. kérdés
Melyik párt tagjait hívták fontolva haladóknak?
a Liberális Reformpárt tagjait
az Ellenzéki Kör tagjait
a Konzervatív Pár tagjait
3. kérdés
Kit szabadítottak ki március 15-én Budai börtönéből?
Deák Ferencet
Táncsics Mihályt
Wesselényi Miklóst
4. kérdés
Ki nem volt márciusi ifjú?
Eötvös József
Petőfi Sándor
Jókai Mór
5. kérdés
Hol tette le a fegyvert Görgei Artúr?
Segesvárnál
Világosnál
Temesvárnál
6. kérdés
Melyik nem volt egy a 12 pont közül?
Nemzeti őrsereg
Egyenlőség, szabadság, testvériség
Közös teherviselés
7. kérdés
A vértelen forradalom után, 1848 nyarán ki támadta meg először Magyarországot?
Haynau császári-királyi táborszernagy
Windisch-Grätz császári-királyi tábornagy
Jellasics horvát bán
8. kérdés
Ki lett Magyarország miniszterelnöke 1848. március 17-én?
Batthyány Lajos
Kossuth Lajos
Széchenyi István
9. kérdés
Hol szenvedett végső vereséget a szabadságharc?
Pákozdnál
Temesvárnál
Aradnál
10. kérdés
Melyik kávézóban gyűltek össze a márciusi ifjak?
a Korona kávézóban
a Pilvax-kávéházban
a Moulin Rouge-ban
/ találat - ez %
Összes kvíz

Értékelés:

0-3 pont: Ez nem sikerült valami jól, talán ideje volna újraolvasnod a forradalom eseményeit.

4-7 pont: Nem rossz, de pár dolognak érdemes volna utánanézned.

8-10 pont: Gratulálunk, nagyon jól ismered az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeit.

Jöhet még egy kvíz? Tudod, melyik magyar város folyója a Tisza?

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.