Barbra Streisand a mostohaanyja, apja szintén híres színész. Josh Brolinnak olyan sikerek fűződnek a nevéhez, mint a Nem vénnek való vidék, a Milk, a Tőzsdecápák – A pénz nem alszik vagy a Bosszúállók – Végjáték, azaz Josh Brolin teljes értékű hollywoodi sztár. Ehhez képest egy bilin ülve fényképezték le. Ezt a képet pedig ahelyett, hogy megpróbálta volna kiradírozni a világ összes merevlemezéről, ő maga tette közzé. A fotón egyik gyerekével, Westlynnel látható, aki pelenkában pózol édesapja mellett.
Josh Brolin és felesége, Kathryn két kisgyereket nevelnek: az egyéves Chapel Grace-t és a hároméves Westlynt. Az 53 éves színész letolt nadrággal ül kislánya rózsaszín bilijén, és a képaláírás alapján éppen példát mutat. Ezek szerint a színész csatlakozott azokhoz, akik a szobatisztaságra szoktatást a szokásostól eltérő módszerekkel vezetik be vagy teszik érdekessé. No de egyáltalán miért van erre szükség, és hová jutottunk ez ügyben az elmúlt évtizedekben?
A szobatisztaság kérdése mindig is fontos volt a szülők számára. Amikor még a mosható textilpelenkát erősítették a kisbabákra műanyagból készült kendővel, akkor a mosásba belefáradt édesanyák gyakran már az egyéves kisgyereket elkezdték bilire szoktatni. Mivel korábban nem állt rendelkezésre minden háznál fürdőszoba, a legtöbb illemhely az udvaron vagy a folyosó végében volt elhelyezve. A felnőttek nagy hidegben, betegség idején vagy éjszaka az ágy alatt tárolt éjjeliedénybe végezték a dolgukat, amit aztán kiürítettek. A gyereket is ilyen bilire ültették, arra bátorítva őket, hogy utánozzák a felnőtteket. Erre persze nem mindegyik kicsi volt hajlandó, ezért néhányukat erőszakos módszerekkel szoktatták az effajta üldögélésre: szidással, veréssel, vagy egyszerűen azzal, hogy odakötözték a bilire.
A szobatisztaság a gyerek tiszteletével kezdődik
Ma már jól tudjuk, hogy a gyerekek tiltakozása általában annak a jele, hogy még nem állnak készen a biliztetésre. Szerencsére az a gyakorlat is megszűnni látszik, ami egyéves kortól szinte kötelezővé tette a szobatisztaság gyakorlását. Ebben a gyerekek is partnerek, akik a korábban használt pelenkák mellett gyakran élték át a bőrirritációt, a fájdalmakat, így számukra is előnyösebbé vált inkább a bilit használni. Lényeges változást jelent az is, hogy már nem egy vékony szélű, hideg edénykére kell ráülniük. Számtalan méretben és formában gyártják a könnyen tisztítható, de gyerekszemmel is érdekes biliket, amelyek kényelmesek és további ösztönzést jelentenek a szobatisztaságra.
Amikor szakértőre van szükség
Persze még így is számtalan probléma felmerülhet. Épp ezért szállnak be néha a szülők, és mutatják meg, hogy bilire ülni nem is olyan vészes. Akiknél ez sem használ, azok – legalábbis Amerikában – szakértő segítségét kérik. Erre nálunk is szükség lehet, ha úgy érezzük, a gyerekünk valamilyen oknál fogva rendellenes félelmet táplál a bilizéssel kapcsolatban, vagy csak nagyon sokára képes rá, és óvodába kerülése után is pelenkát használ. Ám a tengerentúlon elérhető biliztető tanácsadók nem csak azért jelennek meg, mert valami eget rengető probléma vetődött fel. A szülők gyakran a biztonság kedvéért felbérelik őket, csak hogy szakértő legyen mellettük ennél a fontos mérföldkőnél.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Így lesz szobatiszta a gyerek valójában
A szobatisztaság ugyanis nem egyik napról a másikra alakul ki, sőt előfordul, hogy évekbe telik, mire egyáltalán a pisilésnél elérjük a bili használatát. A mai modern eldobható pelenkák nagyon kényelmesek. Olyannyira, hogy szinte azonnal felszívják a nedvességet, s így a gyerek majdhogynem észre sem veszi, hogy ürít. Innen kell eljutniuk odáig, hogy felismerjék a kétféle ingert, tudatosítsák, szóljanak róla, és addig visszatartsák a vizeletüket vagy a székletüket, amíg a biliig el nem érnek. Egy új viselkedésformát kell elsajátítaniuk, ami soha nem egyszerű. Ha a folyamatba valahol hiba csúszik, szülőként hajlamosak vagyunk erre rástresszelni, ami természetesen átragad a gyerekre is. No ilyenkor fordulnak a szülők a szakértőhöz, akik házhoz mennek és segítenek az új szokások kialakításában úgy, hogy közben mindenki idegrendszere ép maradjon. A türelmet és a következetességet nekünk, szülőknek kell megtanulnunk. Ha nincs hozzá elég időnk és energiánk, akkor a tanácsadó – aki általában gyermekpszichológus vagy ezen a területen képzett személy – segít az akadályok elhárításában. Persze ez nem jelenti azt, hogy mi magunk ne próbálkozhatnánk – például azzal, hogy példamutatásként kipróbáljuk, milyen ülés esik a gyerek rózsaszín bilijén.
