Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Tavaszig szinte minden hónapban számíthatnak valamilyen pluszpénzre a nyugdíjasok. Ezek a juttatások azonban a szakértő szerint nem oldják meg a magyar nyugdíjrendszer legnagyobb problémáit.
Jövő áprilisig egymás után kapják a nyugdíjasok a különféle rendkívüli juttatásokat. Dr. Farkas András, a NyugdíjGuru alapítójának számításai szerint ez összesen mintegy 1185-1635 milliárd forintos pluszkiadást jelent a költségvetésnek.
Ezeket a juttatásokat kapják a nyugdíjasok
A küszöbön álló juttatások közül az első a pótlólagos nyugdíjkorrekció. Ez holnaptól, november 12-től érkezik, mértéke 1,6 százalék. Ennek oka, hogy az év elején 3,2 százalékosra becsült éves infláció a valóságban 4,8 százalékos lett – a különbséget orvosolja a korrekció.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy kapnak egy nagyobb összeget: ez a január-október hónapokra, valamint a 13. havi nyugdíj után járó kiegészítés.
Ezen kívül a novemberi és a decemberi nyugdíj összege természetesen már az 1,6 százalékkal megemelt összeg lesz.
A 2026-ra szóló éves inflációs előrejelzés 3,6 százalék, így a 2026 januárjában érkező nyugdíj már ennyivel magasabb lesz. Februárban pedig a 13. havi nyugdíj érkezik – azok kapják, akik 2025. december 31-én nyugdíjasok lesznek. Ez közel 600 milliárd forintos költségvetési terhelést jelent, amit járulékfedezet híján az általános költségvetési bevételek terhére kell előteremteni.
A kormány korábbi bejelentése szerint 2026 januárjától bevezethetik a 14. havi nyugdíjat – hogy ezt mikor utalják, arról egyelőre nincsenek hírek, ám dr. Farkas András szerint valószínű, hogy az év első felében legalábbis egy részlete megérkezzen.
A nyugdíjszakértő szerint a juttatásokkal azonban akad egy komoly probléma: egyrészt nem látja biztosítottnak ezen kiadások költségvetési fedezetét, így véleménye szerint könnyen lehet, hogy ezek árát később az egész társadalom fizeti majd meg. Másrészt azt is aggályosnak tartja, hogy az „összes pluszjuttatás ellenére az Európai Unióban Magyarország költi a legkevesebbet a nyugdíjasaira”. Véleménye szerint így a nyugdíjasok elszegényedésén a magyar aktív korúakhoz képest a 14. havi nyugdíj sem segít.
