Sokkoló: ennyi pénz kell a jóléthez a gazdagok és a szegények szerint

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Hatalmas a különbség a pénz megítélésében a magyar társadalomban: a legszegényebben szerint havi 128 ezer forint, a leggazdagabbak szerint viszont 423 ezer forint kell egy hónapban fejenként ahhoz, hogy egy család jólétben éljen.

„Ön mit gondol, mennyi pénzre volna szüksége havonta a jó megélhetéshez? És ahhoz, ami már nagyon jó életszínvonalat biztosítana? Mennyire mondaná azt, hogy abból szűkösen, de már ki tudna jönni?” – ezeket a kérdéseket tette föl a Központi Statisztikai Hivatal a Magyar statisztikai évkönyv 2024-ről szóló kiadványához végzett kutatásában. A válaszok meglehetősen beszédesek – derül ki a hvg.hu összeállításából.

A gazdagok szerint kétszerannyi pénz kell a jóléthez

A nemrég megjelent kiadványból meglehetősen érdekes kép rajzolódik ki a magyar társadalomról. Az ország legszegényebb ötöde szerint ugyanis 218 ezer forint kell havonta, fejenként ahhoz, hogy egy család jól éljen, havi 329 ezer forint pedig már nagyon jó megélhetést biztosít. A leggazdagabb ötöd szerint ugyanakkor a jóléthez 423 ezer forintra van szükség egy hónapban, a nagyon jó életszínvonal pedig fejenként 641 ezer forintból érhető el. Egy négytagú háztartásra vonatkozóan a fenti adatokat meg kell szorozni néggyel, így

a legszegényebben szerint egy kétgyermekes család jólétéhez havi 872 ezer forint kell, miközben a legjómódúbbak szerint ugyanehhez több mint 1,6 millió forintra van szükség.

Egészen más pénzösszeget tartanak szükségesnek a jóléthez a társadalom különböző jövedelmi rétegeibe tartozók
Fotó: svetikd / Getty Images Hungary

Hasonlóan sokkolóak a különbségek annak a pénzösszegnek a megítélésével kapcsolatban, ami ahhoz kell, hogy valaki – ha nagyon szűkösen is, de – megéljen. A legszegényebb ötöd szerint ehhez fejenként havi 89 ezer forint kell, a leggazdagabbak szerint pedig havi 173 ezer. Érdemes ezt összevetni azzal az adattal, hogy hány magyar kap 200 forintnál is kevesebb nyugdíjat.

Mennyi pénzre van szükség?

Mennyi pénz kell a nagyon szűkös megélhetéshez (havonta, fejenként)?

  • legszegényebb ötöd: 89 714 forint
  • 2. ötöd: 103 377 forint
  • 3. ötöd: 119 377 forint
  • 4. ötöd: 135 887 forint
  • leggazdagabb ötöd: 173 115 forint

Mennyi pénz kell a szűkös megélhetéshez (havonta, fejenként)?

  • legszegényebb ötöd: 117 410 forint
  • 2. ötöd: 133 312 forint
  • 3. ötöd: 152 911 forint
  • 4. ötöd: 175 793 forint
  • leggazdagabb ötöd: 222 148 forint

Mennyi pénz kell az átlagos megélhetéshez (havonta, fejenként)?

  • legszegényebb ötöd: 162 930 forint
  • 2. ötöd: 181 240 forint
  • 3. ötöd: 212 581 forint
  • 4. ötöd: 241 901 forint
  • leggazdagabb ötöd: 308 061 forint

Mennyi pénz kell a jó megélhetéshez (havonta, fejenként)?

  • legszegényebb ötöd: 218 863 forint
  • 2. ötös: 241 783 forint
  • 3. ötöd: 288 265 forint
  • 4. ötöd: 326 891 forint
  • leggazdagabb ötöd: 423 018 forint

Mennyi pénz kell a nagyon jó megélhetéshez (havonta, fejenként)?

  • legszegényebb ötöd: 329 642 forint
  • 2. ötöd: 340 109 forint
  • 3. ötöd: 421 519 forint
  • 4. ötöd: 485 129 forint
  • leggazdagabb ötöd: 641 702 forint

A KSH évkönyvéből még sok érdekes dolog kiderül. Például az, hogy az országnak csupán az 1 százaléka csúszott meg lakástörlesztéssel vagy lakbérrel; hogy az ország közel 29 százaléka nem tudja megengedni magának, hogy egy váratlan nagyobb kiadást kifizessen; hogy a magyaroknak viszonylag kis része él nem saját lakásban; valamint az is, hogy a legszegényebb 20 százalékba tartozók közül élnek a legtöbben tehermentes, saját tulajdonú ingatlanban.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.

Offline

Ez a kastély ihlette Shakespeare Hamletjének ikonikus helyszínét: ma már a világörökség része

William Shakespeare leghíresebb drámájának, a Hamletnek baljós és intrikákkal teli helyszíne, Elsinore vára nem a képzelet szüleménye. A dániai Helsingør partjainál fekvő, ma már UNESCO világörökségi védelmet élvező Kronborg-kastély ihlette a darabot. A monumentális reneszánsz erődítmény egykor Európa egyik leggazdagabb és legfélelmetesebb helye volt, amely a tengerszoroson átmenő hajók megvámolásából gazdagodott meg. De hogyan jutott el a dán luxusvár híre a Londonban alkotó Shakespeare-hez, és milyen sötét titkokat rejtenek a kazamatái a mai napig?

Önidő

Három világ ér össze ezen a szlovén tengerparton: Portorožtól egy karnyújtásnyira az olasz és a horvát határ

Ha lehet azt mondani egy országra, hogy ezer arca van, akkor Szlovéniára ez hatványozottan igaz. Egészen különleges, hogy az alig több mint 20 ezer négyzetkilométeres államban néhány órás autóúton belül találkozhatunk alpesi csúcsokkal, smaragdzöld folyókkal, mesebeli tavakkal, barlangrendszerekkel és mediterrán tengerparttal is. Utóbbi ugyan mindössze 46 kilométer hosszú, ám annál változatosabb és hangulatosabb, miután történelmi kisvárosok, elegáns üdülővárosok, sólepárlók és festői öblök váltják egymást. Ennek az Adria mentén húzódó partszakasznak az egyik legismertebb gyöngyszeme Portorož is.