Kis hazánkban is törvénytelen közeli rokonok számára házasságot kötni és gyermeket vállalni. Arra a kérdésre, hogy miért, mind rávágjuk a választ: hiszen azért, mert a gyerekük nagyobb valószínűséggel szenvedne valamilyen testi-lelki problémától. Na de mégis mit jelent ez, és mely országokban engedik ennek ellenére az unokatestvérek gyerekvállalását?
Ma már utálkozunk és borzongunk a gondolattól, de az emberi történelem során szép számmal láttunk példát első és másod-unokatestvérek frigyéről. Tutanhamon feleségül vette a saját féltestvérét, Kleopátra két testvérével is összeházasodott, Európa királyai és királynői pedig évszázadokon keresztül így próbálták a vagyont és a hatalmat a saját kezükben tartani. Tették ezt annak ellenére, hogy a szörnyű következmények már akkor is jelentkeztek: fizikailag és mentálisan is sérült utódok kerültek trónokra, és követtek el országokra kiható baklövéseket, haltak meg túl fiatalon, vagy néztek ki nagyon jellegzetesen – gondoljunk csak a híres Habsburg-állkapocsra.
A rokonházasságok vége
De végül mi vetett ennek gátat? Érdekes, de végül főként maga az egyház. A középkorban a katolikus hatalom szigorú szabályokat vezetett be a rokonok közti házasságra vonatkozóan, bár felmerülhet a sanda gyanú, hogy nem feltétlenül kizárólag az utód egészsége aggasztotta őket, sokkal inkább a szétbombázhatatlanná váló hatalmi viszonyok. No de végül nekik köszönhetően vált tabuvá a rokonházasság, de csak azokon a területeken, ahová a katolicizmus a maga szabályrendszerével eljutott.
Mi történik az unokatestvérek gyerekével?
Először is rövidebb ideig fog élni: két első unokatestvér leszármazottainál a halálozási arány 3,5 százalékkal magasabb, mint az ebből a szempontból egészséges esetekben. Minden baj okozói a genetikai rendellenességek. Mindannyian a DNS-ünk 50 százalékán osztozunk mindkét szülőnkkel és testvéreinkkel, míg az első unokatestvéreinkkel körülbelül 12,5 százalékban. Ezért a családon belüli gyerekvállalás esetén a génállomány korlátozott, ami azt jelenti, hogy ugyanazok a genetikai változatok nagyobb valószínűséggel bukkannak fel, és gyakoribbá teszik az öröklött rendellenességeket. Gyakoribbak az olyan, egyébként ritka kórok, mint az elsődleges ciliáris diszkinézia (PCD) tüdőbetegség, a vérszegénységhez vezető thalassemia, vagy a zsíranyagcserét érintő Tay–Sachs-kór. A depresszió, a skizofrénia és a Down-szindróma is sokkal gyakoribb ilyen esetekben.
Ezekben az országokban mégis jelen van a rokonházasság
Egy 2021-es tanulmány kimutatta, hogy globális szinten az emberek ma nagyobb valószínűséggel vállalnak utódot az unokatestvérükkel, mint ahogy azt az őskorban tették eleink. Egy másik kutatás eredményei szerint 2010-ben tízből egy házasság másod-unokatestvérek vagy még szorosabb rokonságban állók közt köttetik. A legmagasabb arányban Észak-Afrikában, illetve a Szaharától délre, a Közel-Keleten, valamint Nyugat-, Közép- és Dél-Ázsiában fordulnak elő rokonfrigyek. Szaúd-Arábiában az első vagy másod-unokatestvérek házasságkötési aránya meghaladhatja a 70 százalékot. Irakban 33 százalékos, Afganisztánban pedig 30-40 százalékos az arány.
