Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Pár éven belül szükségessé válhat az iskolai szünetek teljes rendszerének újragondolása a klímaváltozás miatt. Hosszabb átmenet válhat például szükségessé a vakáció és a tanulás megkezdése között.
A teljes közoktatás működésének klímaszempontú áttekintését tartja szükségesnek Setényi János, a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének igazgatója. Az oktatáskutató az InfoRádióban elmondta: 1-2 évig el lehet ezt még odázni, ám utána válaszokat kell adni a globális felmelegedés révén kialakuló problémákra. A kérdés roppant aktuális, hiszen a diákok két napja, szeptember 2-án sok iskolában szinte elviselhetetlenül magas hőmérsékletben kezdték meg a tanulást. Emiatt sok intézményben rövidített órákat, alsó tagozatban külső programokat tartanak. A szakember szerint azonban az átalakulás szükségességét nemcsak a kánikula indokolja.
Nem csak az iskolai szünetnek kell átalakulnia
A hosszú távú előrejelzések szerint a következő években sem várhatunk az ideinél hűvösebb tanévkezdést. Sőt, ha valamire érdemes számítani, az inkább a hőmérséklet további emelkedése. Setényi János szerint ezért az oktatási rendszernek át kell állnia például arra, hogy egész szeptemberben főként tantermen kívüli foglalkozásokat szervezzen. „Ne úgy induljon a tanév, ahogy kezdődött az elmúlt évtizedekben, hogy első nap mindenki elmeséli a nyári élményeit, még nincs tanulás, de a második napon kőkeményen elkezdődnek a 45 perces tanórák” – mondta a szakember, hozzátéve:
„valószínűleg lágyabb átmenet szükséges.”
Az oktatáskutató szerint azonban nemcsak a hőség miatt elkerülhetetlen az átalakulás, hanem az évszakok megváltozása miatt is. Hiszen Magyarországon a klímaváltozás hatására egyre inkább eltűnik a tavasz és az ősz, és két részből áll az év: egy forró, száraz, nagyon hosszú nyárból, valamint egy nagyon hideg, nedves, esős télből.
„Nem erre van tervezve a rendszer, hanem a négy évszak váltakozására”
– mondta Setényi, aki szerint át kell emiatt gondolni az iskolaépületek helyzetét és milyenségét, a foglalkozások, rendezvények és táborok szervezését, a tanév hosszát, sőt, a pedagógusok munkarendjét is.
Az iskolai szünet hosszának változása nem olyan őrült ötlet, mint ahogy elsőre gondolhatnánk. Európa-szerte ugyanis egészen más hosszúságú vakációkat találunk. Jellemzően az északi országokban (Dánia, Németország, Hollandia, Anglia) rövidebb, a déliekben (Görögország, Olaszország, Portugália, Málta) pedig hosszabb. A szakember leszögezte: a szünet hossza és az oktatás minősége között nincsen közvetlen kapcsolat.
