Csaknem félmilliárd gyermek él olyan területen, ahol már kétszer annyi az extrém meleg napok száma, mint nagyszüleik fiatalkorában. Ez a kibírhatatlan hőség káros hatással van az egészségükre, és sokuk számára nincs is segítség.
A világon minden ötödik gyermeknek ma kétszer annyi szélsőségesen meleg napot kell elszenvednie, mint 60 évvel ezelőtt. 466 millió gyermek tölti az év nagyobbik részét 35 Celsius-fok feletti kánikulában. Ez az extrém időjárás közvetlenül is káros hatással van az egészségükre, de még jelentősebbek a következmények, ha figyelembe vesszük, hogyan befolyásolják az élelmiszer- és vízellátás biztonságát. Ez derül ki abból a legfrissebb jelentésből, amelyet az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF tett közzé New Yorkban.
Sokan segítségre sem számíthatnak az extrém hőség miatt
Az 1960-as évek és a jelenlegi évtized átlagának összehasonlításával a jelentés aggasztó következtetésekre jut: az extrém meleg napok száma – amikor 35 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletet mérnek – elképesztő mértékben és gyorsasággal emelkedik, ami mára már
közel félmilliárd gyermeket veszélyeztet. Az érintett gyerekek közül pedig sokan egyáltalán
nem kapnak segítséget abban, hogy könnyebben elviseljék a kibírhatatlan időjárást.
Nem minden gyerek számára van segítség az extrém hőség ellen
Fotó: Thanasis Zovoilis / Getty Images Hungary
A forró nyári napok ma már normálisnak tűnnek. A szélsőséges hőség egyre gyakoribb, veszélyeztetve a gyerekek egészségét, jóllétét és mindennapi rutinját
– hangsúlyozta Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója.
A felmérés rámutatott, hogy Magyarországon is csaknem minden embert érintenek az extrém meleg napok, amelyek száma a hatvanas évekhez képest mára az ötszörösére nőtt. Hazánk ezzel együtt továbbra is szerencsés helyzetben van ebből a szempontból, hiszen ez még mindig csak átlagosan 2,6 ilyen napot jelent egy évben. Miközben mi már ezt a pár napot is elviselhetetlennek érezhetjük, a világ kevésbé szerencsés pontjain a fullasztó kánikulában töltött napok száma akár ennek a százszorosa is lehet.
Ezekben az országokban a legnagyobb a veszély
Az elemzés megállapította, hogy 16 országban a gyerekek ma már egy teljes hónappal több időt töltenek extrém hőségben a 60 évvel ezelőtti adatokhoz képest. A legnagyobb veszély a nyugat- és közép-afrikai gyerekeket fenyegeti, ahol 123 millió gyermek már az év több mint egyharmadát extrém kánikulában tölti.
- Maliban 212,
- Nigerben 202,
- Szenegálban 198,
- Szudánban pedig 195
napot töltenek átlagosan a gyerekek 35 Celsius-fok feletti hőmérsékletben.
Minél tovább tart a hőség,
annál veszélyesebb. A növekvő hőmérséklet nem csak a legmelegebb kontinensen, hanem világszerte is egyre gyakoribb és hosszabb hőhullámoknak teszi ki a gyerekeket. Hőhullámról akkor beszélhetünk, amikor a napi maximum hőmérséklet legalább 3 napig a helyi 15 napos átlaghőmérséklet felső 10 százalékában stagnál.
Az Egyesült Államokban például 36 millió gyermek kétszer, 5,7 millió gyermek pedig négyszer annyi hőhullámmal szembesül ma, mint hat évtizeddel ezelőtt. A felmérés Magyarországon is növekedést mutat ezen a téren, a hazánkban élő 1,7 millió gyermek ma 50 százalékkal több hőhullámmal találkozik, de közel 150 ezren közülük az ország olyan területein laknak, ahol kétszer annyi hőhullámot élnek meg, mint régen.
A hőség számos egészségügyi veszélyt hordoz magában, például hőgutát, terhességi komplikációkat, alultápláltságot, valamint a kora- és halvaszületések kockázatának növekedését. Nem elhanyagolható az sem, hogy a hőmérséklet emelkedésének következtében könnyebben terjednek az olyan fertőző betegségek is, mint például a
malária és a dengue-láz. Bizonyított, hogy a hőség nemcsak a fizikai állapotra van hatással, hanem az idegrendszeri fejlődésre és a mentális egészségre is. Különösen nagy veszélyt jelenthet a várandós kismamák és a gyermekek egészségére és jóllétére az úgynevezett hőstressz, amely szintén a szélsőséges meleg következménye.
A gyerekek nem kis felnőttek. Sokkal érzékenyebbek az extrém hőségre, hiszen a fiatalabbak teste gyorsabban melegszik fel és lassabban hűl le. A hőhullámok pedig különösen a csecsemők számára veszélyesek, hiszen nekik gyorsabb a szívritmusuk
– mutatott rá a szakember.
Az elkövetkezendő hónapokban azok az országok, amelyek csatlakoztak a párizsi megállapodáshoz, új nemzeti terveket nyújtanak be az
éghajlatváltozás elleni intézkedéseikről. Az UNICEF arra hívja a vezetőket, kormányokat és a magánszektor résztvevőit, hogy e lehetőséget megragadva hozzanak olyan sürgős klímavédelmi intézkedéseket, amelyek a gyermekek egészséges és fenntartható környezethez való jogát is biztosítják.
