Ezért vitatkozol annyit a szüleiddel a gyereknevelésen

Olvasási idő kb. 3 perc

A technológia gyors fejlődési ütemével kevés dolog képes felvenni a versenyt, de az, ahogyan a gyerekneveléssel kapcsolatos gondolkodásunk alakul, talán felveszi a versenyt ezzel a területtel. Az Időutazók podcast második évadának következő epizódjában ezt a témát járjuk körbe.

A mostani negyvenes édesanyák tömegei számára meghatározó élmény, hogy ők már egészen másként nevelik gyermekeiket, mint ahogyan saját szüleik hozzájuk viszonyulnak. Sokkal többet gondolkozunk azon, milyen nevelési vagy etetési stílus lenne a gyermeknek leginkább hasznára – és sokat tépelődünk is amiatt, hogy mikor hozunk jó, rossz vagy éppen nagyon rossz döntést.

Az Időutazók podcast legújabb epizódjában ebben a témakörben merülünk el, a beszélgetést itt hallgathatod meg:

Elkapatod, tanuljon meg elaludni!

A mai édesanyák számára áldás, egyben átok is, hogy annyiféle hozzáállás közül válogathatnak. Ahogyan arról a podcastban is szó esik, már a szülés módja sem mindegy: tudományos eredmények bizonyítják már, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha az anyát beavatkozásokkal siettetik, traumatizálják, ha egy természetes folyamatba avatkoznak be, de ezt rengeteg szülő nő nem tudja – vagy csak a szülést követően tudja meg, hogy aztán elkezdhesse feldolgozni az eseményt és akár azt a bűntudatot is, amely benne kialakult annak kapcsán.

A gyereknevelés ma már nem tekintélyelvű: ez azt is jelenti, hogy nem fogadjuk el automatikusan az előző generáció tanácsait
Fotó: Abraham Gonzalez Fernandez / Getty Images Hungary

Ezután jön még az altatás, az etetés, az öltöztetés kérdésköre. Máig életem egyik meghatározó pillanataként tartom számon azt, amikor rájöttem: 

a szülőséggel bekerültem egy olyan világba, ahol parázs viták alakulhatnak ki azon, hogy bodyn kívül vagy belül kell lennie a csecsemőn a harisnyának télvíz idején.

Vitákkal és aknákkal teli ingoványos talaj ez, ahol mindenki meg van győződve a maga igazáról. Akár külön, akár együtt alszik, akár szoptat, akár tápszerez, akár babakocsizik, akár hordoz. Vagy sírni hagy.

Több a tudományos eredmény, mint anno

A vélemények ezerfélék, a tények persze ridegek és egysíkúak. Pontosan tudjuk már, hogy hiába mondták eleink, nem fogja a baba tüdejét erősíteni a sírás, amikor ránk, a mi vigasztaló szavainkra és főleg ölelésünkre lenne szükség. Inkább csak az ősbizalmat rombolja.

Idézőjel ikon

Tisztában vagyunk azzal is, hogy ha hordozzuk, ringatjuk, felvesszük a kicsit, azzal nem elkapatjuk, hanem kielégítünk egy teljesen természetes igényt, amelyet ki lehet irtani a gyerekből, de hogy ez hosszú távon egészen biztosan rossz, az ismét adatokkal alátámasztott.

Ismert az is, hogy nem kell a pár hónapos gyereknek feles tejet és felnőttételt adni, lágytojásba nyomkodni a kenyérbelet, mint nagyanyáink tették: a hozzátáplálás legkorábbi időpontja a hat hónap, de szoptatni nyugodtan lehet kétéves korig vagy azon túl is őt. Az is világos már, hogy bizonyos alapszabályokat betartva biztonságosan lehet egy szoba helyett akár egy ágyban is aludni a csecsemővel, ha mindenkinek így kényelmes ez: ezt a témát is érinti a podcastunk.

 

Az maradt csak állandó, hogy minden anya a legjobbat szeretné gyermekének
Fotó: Oliver Rossi / Getty Images Hungary

Rengeteg választási lehetőséget kínál ma a gyereknevelés

Temérdek információnk van tehát, és szabadságunk abban, hogy ezeket felhasználva döntsünk. A mai szülők, anya és apa egyaránt gyakrabban veszi figyelembe a gyerek érdekeit – és

gyakran szembesülhet a liberális gyereknevelésként címkézett félreértéssel is, mely tulajdonképpen a mindent megengedő, koncepciótlan laissez faire hozzáállás a valóságban.

Az, aki együtt alszik gyermekével vagy két évig szoptatja, nem saját lustasága vagy a majomszeretet miatt dönt így, hanem mert érveket mérlegelve ezt tartja felelős döntésnek.

Az anyai kompetencia kifejezése ugyanis viszonylag friss, de fontos: az információk rendelkezésedre állnak, a te felelősséged, hogy ezek alapján dönts, és erkölcsi kötelességed, hogy a másképp gondolkodót ne bélyegezd meg. Ha hordozol, ne nézd le a babakocsist, ha szoptatsz, ne ítéld meg a tápszeres babát. Ahogyan podcastunkban is téma, régen az anya, nagymama vagy épp a dédmama tanácsai, útmutatása mellett legfeljebb dr. Benjamin Spockot és a védőnőt lehetett megkérdezni, mi a helyes. Ma már sokféle nézet ütközhet egymással, nem csak az fogja meghatározni, ki milyen utat választ, hogy mit diktál a munkába való visszatérés vagy épp a gyerekorvos.

 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?