Ki ne gondolkodott volna már azon, hogy milyen lehet babának lenni! Nos, eleddig erre senki sem kaphatott választ, ám egy friss kutatás szerint igenis van bizonyíték arra, hogy a tudatos tapasztalat valamilyen formája már születéskor jelen van, sőt talán még annál is korábban, a terhesség késői szakaszában.
Nem kevesebbre jött rá a Dublini Trinity College munkatársaiból, valamint az ausztrál, német és egyesült államokbeli szakemberekből álló nemzetközi kutatócsoport, mint hogy már babakorból is lehetnek különféle tudatos élményeink. Egy, a Trends in Cognitive Science folyóiratban közzétett tanulmány eredményei a szerzők szerint nemcsak fontos klinikai és etikai, hanem potenciális jogi következményekkel is járnak.
Semmire sem emlékszünk
Az idegtudósokból és filozófusokból álló csapat egyik vezető szerzője, dr. Tim Bayne, a Melbourne-i Monash Egyetem fiozófiaprofesszora szerint majdnem minden szülő töprengett már azon, hogy vajon milyen lehet kisbabának lenni. A csecsemőkorunkra természetesen nem emlékezhetünk, a babák ráadásul még el sem tudják mondani, hogy mit éreznek vagy gondolnak, mi több, még a kutatók sem értenek egyet abban, hogy a tudat korán vagy későn, egyéves korig vagy akár sokkal később keletkezik-e.
Ezek felderítésére készült el a Tudatosság a bölcsőben: a csecsemőtapasztalat megjelenéséről című tanulmány, amely érdekes eredményekre jutott.
Tartós nyomok az agyban
A kutatásban a szakemberek azzal érvelnek, hogy a csecsemő fejlődő agya születéskor képes olyan tudatos élményekre, amelyek tartós nyomot hagyhatnak a fejlődő énérzékében és saját érzései megértésében.
A tanulmány társszerzője, Lorina Naci pszichológus-idegkutató szerint a most napvilágot látott eredmények azt sugallják, hogy az újszülöttek képesek a szenzoros és fejlődő kognitív válaszokat összefüggő tudatos tapasztalatokba integrálni, hogy megértsék mások cselekedeteit, és megtervezzék a saját válaszaikat.
Ilyen babának lenni
A tanulmány arra is fényt derít, hogy „milyen érzés” csecsemőnek lenni. Már tudjuk, hogy a babáknál a látás sokkal éretlenebb, mint például a hallás, de az is kiderült, hogy a legkisebbek bármely időpontban kevesebb dologra figyelnek fel, mint a felnőttek, ráadásul hosszabb időbe telhet, mire felfogják, mi van előttük.
Bár meglepő, de a tanulmány szerint könnyedebben dolgoznak fel többféle információt, például más nyelvek hangjait, mint az idősebb énjük.
Ugyanúgy vizsgálták a kicsiket, mint a felnőtteket
A tanulmány során a kutatócsapat a tudattudomány legújabb eredményeire épített. Miután felnőtteknél bizonyos agyi képalkotási markerekről azt találták, hogy megbízhatóan megkülönböztetik a tudatot annak hiányától, egyre inkább alkalmazzák a tudományban és az orvostudományban. Ez volt az első alkalom, hogy a csecsemőknél is ezen markereket használták a tudatuk felmérésére.
