Ez az eszköz okozza messze a legtöbb gyerekbalesetet, műtéttel végződik az esetek fele

Olvasási idő kb. 2 perc

Noha sok gyermekes háztartásból nem hiányozhat a trambulin, a szakemberek óvatosságra intenek a használatával. Gyermeksebésszel jártunk utána, miért nem veszélytelen ez a kerti, nyáron igencsak divatos elfoglaltság.

Ha tippelni kellene, hogy arányukat tekintve melyek a legsúlyosabb gyerekbalesetek, akkor a legtöbben valószínűleg azt mondanánk, hogy rollerrel és biciklivel esnek a legtöbbet a csemeték. Ám mint tudjuk, a szerencsétlen esetekért még az otthonunkat sem kell elhagynunk, elég csak a kertbe kimenni: az abszolút elsőség ugyanis a trambulinozás miatti baleseteké.

A trambulin nem játék

„A legtöbben elfelejtik, hogy a trambulin egy nagyon veszélyes akrobatikai sportszer, és nem játék” – hangsúlyozza dr. Kőnig Róbert gyermeksebész, aki legszívesebben betiltaná a sokak kertjében álló „ugrálót”.

Idézőjel ikon

Amíg száz biciklis sérülésből általában csupán egyet kell megoperálni, addig tíz trambulinozás okozta balesetből akár négy-öt is biztosan a műtőasztalon végződik.

A legtöbb gyermekbaleset a trambulinozás miatt történik
Fotó: Image taken by Mayte Torres / Getty Images Hungary

Fejletlen vázizomrendszer

A balesetek gyakorisága jól mutatja azt, hogy a trambulinban ugrálás veszélyeit még mindig nem veszik elég komolyan a szülők, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben megannyi tanulmány született világszerte a témában. Az amerikai és az ausztrál gyermekortopéd-társaság is készített kutatást arról, hogy a 6 év alatti gyerekek vázizomrendszere egyszerűen nem elég fejlett ahhoz, hogy károk nélkül elviselje a folyamatos, több G-s becsapódást. 

Veszélyes sérülések

A trambulinbalesetekből származó sérülések palettája igen széles. Kőnig doktor szerint gyakoriak a gerincrázkódás miatti végtaggyengeségek és -fájdalmak, de leginkább az a jellemző, hogy az ugrálásban elfáradt izmok nem tudják megfeszíteni a szalagokat, így a csontok elhajlanak, eltörnek. A gyermeksebésztől megtudtuk azt is, hogy rendszeresen tolnak ki a műtőből gyerekeket csavarral, fémhurokkal, acél- és velőűrszeggel az al- vagy felkarjában, könyökében, térdében vagy a lábszárában, de sok 6 év alatti apróság lábára és karjára kerül gipsz is, sőt, előfordulnak ín- és szalagszakadások, valamint váll- és kulcscsonttörések. 

Fejfájás ugrálás után

A lista ezzel nem ér véget: feltétlenül szót kell ejtenünk azokról a fejfájásokról is, amelyekről ugyan csak keveseknek jutna eszébe, hogy összehozhatók a trambulinozással, de attól még igaz. A gyermektraumatológián rendszeresen kell ugyanis kivizsgálni gyerekeket trambulinozás utáni fejsérülés és idegrendszeri tünetek miatt, és vannak kisbetegek emiatt az osztály fekvőrészlegén is.

Az ugrálás utáni ismeretlen fejfájások az egymást követő, pici agyrázkódások következményei lehetnek. 

A trambulinozás utáni fejfájás agyrázkódás jele is lehet
Fotó: Elva Etienne / Getty Images Hungary

Használjuk okosan!

Dr. Kőnig Róbert azt tanácsolja, ha már nincsenek betiltva az egykor katonai kiképzőeszközként is használt trambulinok, legalább tanuljuk meg, hogyan kell a lehető legbiztonságosabban használni. Hatéves kor alatt ne engedjük a trambulinban ugrálást, és figyeljünk arra, hogy egyszerre csak egy gyerek használja, mindig szülői felügyelet mellett! A trambulint a kert legalacsonyabb pontján állítsuk fel, messze minden fától, és feltétlenül erősítsünk köré biztonsági hálót és párnás rugófedőket!

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?