Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A KÖZDOK-os oktatófilmek, amiket a szocializmusban láthattunk, egy halom díjat, oklevelet nyertek hazai és külföldi – cannes-i, velencei, varsói, belgrádi – fesztiválokon. Témájuk elsősorban a közlekedéssel kapcsolatos műszaki és idegenforgalmi kérdések feldolgozása volt.
A KÖZDOK a Közlekedési Dokumentációs Vállalat rövidítéséül szolgál, amelynek egy része filmgyártással is foglalkozott. Oktatóvideóik nemcsak a közlekedésben dolgozó szakemberek munkavédelmi tájékoztatását látták el, hanem a KRESZ fontos szabályait is feldolgozták a hétköznapi közlekedő ember számára. Kisfilmjeik néhol groteszkre sikerültek, de vitathatatlanul szórakoztató visszatekinteni a múltba általuk.
A KÖZDOK rövid története
Hazánkban a közlekedési filmoktatás 1948–49-ben kezdődött a Magyar Államvasutaknál, amikor felmerült az igény a korszerű és hatékony oktatási segédeszközök rendszeresítésére. Majd a közlekedési tárcánál a saját oktatófilmgyártás megszervezésének szükségességével 1956-ban megalakult a Közlekedési Dokumentációs Vállalat, azaz a KÖZDOK.
1957 elején az egyes közlekedési ágaknál addig működött filmcsoportokból egyesített intézmény, a KÖZDOK feladatául tűzte ki, hogy a baleset-elhárítás érdekében fontos propaganda- és oktatófilmek mind szakmailag, mind művészileg kifogástalanok legyenek. Ezt a célt elég hamar teljesítették, hiszen a filmek iránt külföldön is érdeklődés támadt, néhányat már az első években sikerrel bemutattak a különböző népi demokratikus országokban szinkronizálva.
Részlet az Esti Hirlap 1958. februári számából (3. évfolyam, 27–50. szám)
Ma délelőtt mutatták be a sajtó képviselőinek a „Rejtett hibák nyomában” című filmet, amelyet a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium megbízásából készített a Közlekedési Dokumentációs Vállalat. A film a tavaly nyáron történt nagy autóbusz-balesetet örökíti meg, amikor a Mátrában egy bányászokat szállító munkásautóbusz bezuhant a Dankapatakba és öt utasa meghalt, több pedig súlyosan megsebesült. A film részletesen bemutatja, milyen műszaki hibák okozták a balesetet. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium elrendelte, hogy az év folyamán minden gépkocsivezető nézze meg a filmet.
A sorompó (1959)
A KÖZDOK az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején még évi 10 filmet készített megrendelésre, ezeknek legfőbb témája a közlekedésbiztonság volt. Az alábbi 1959-es filmet ajánljuk olvasóink figyelmébe, ami az emberi gondatlanságra figyelmeztet. Ez a kisfilm izgalmas történet keretében két tragikus kimenetelű balesettel ismerteti meg a nézőt. Rendezője Kovács Miklós, operatőr Pataki István.
A Népszava egyik cikke szerint a KÖZDOK-kisfilmeket 1959-ben a közlekedési vállalatoknál és a rendőrségeken több mint négyszázezren tekintették meg. A közlekedési statisztika azonban arra figyelmeztette az illetékeseket, hogy a propagandafilmeket szélesebb körben is terjeszteni kell, így a MOKÉP is elkezdte átvenni őket, a mozikban a filmek előtt megszokottá váltak ezek az ismeretterjesztő kisfilmek.
A történet szerint Horváth Sándor gépkocsivezetőnek egyik szokása az, hogy soha nem lassít a vasúti átjárók előtt. E miatt a hősködése miatt egyszer egy halálos kimenetelű baleset okozója lesz Nyergesújfalunál, amiért aztán két évre börtönbe kerül, de ezután megesküszik arra, hogy minden vasúti átjárónál megáll.
Szocialista thrillernek is beillő filmek
A VI. munkavédelmi és munkaegészségügyi filmbemutatón 1964-ben első díjat kapott munkavédelmi agitációs és játékfilmek csoportjában a Vasutas Dolgozók Szakszervezetének A 94-es tartálykocsi című filmje, amit már a tévé is sugárzott. A főszerepben feltűnik a Szomszédoksorozat Kutya úrja, Raksányi Gellért.
A film A metilalkohol veszélyeiről szóló kisjátékfilmmel egyetemben még a szocialista országok vasúti együttműködési szervezete (OSZZSD) rendezésében megtartott filmfesztiválon is díjazott volt.
A turizmus propagandafilmjei
A KÖZDOK több ízben vállalkozott idegenforgalmi célzatú filmek elkészítésére is, ezzel az 1972-es felvétellel a Velencei-tó turizmusát próbálták fellendíteni.
A KÖZDOK filmjei (ezret is meghaladó számban) a Magyar Nemzeti Filmarchívumba kerültek megőrzésre és feldolgozásra. Ezek a kordokumentumok őrzik a régmúlt közlekedéssel kapcsolatos műszaki és idegenforgalmi gondolkozását, sikerük titka pedig valószínűleg az volt, hogy oktató mondanivalójukat játékos eszközökkel fejezték ki.
