A testvér is kap ajándékot, ha nem is ő az ünnepelt? Új trend

Olvasási idő kb. 3 perc

Ha több gyermeked van, biztosan szembesültél már azzal a helyzettel, hogy egyiküknek van születésnapja, mégis a testvére is várná az ajándékot. Te mit teszel ilyen helyzetben?

Máig emlékszem arra a napra, amikor húgom őszi születésnapjára egy Barbie-t kapott: a babának csillogott a haja, akkori énem számára gyönyörű, mindennél kívánatosabb ajándék volt. Én viszont tavasszal születtem, és bár a húgom szülinapján azt gondoltam, hogy ha ő ilyen nagy ajándékot kapott, akkor biztosan nekem is adnak majd egy babát, hiszen ez egész egyszerűen nem ér – mégsem kaptam semmit. Jogosan, hiszen nem volt születésnapom.

 

A testvér miért kéne, hogy ajándékot kapjon?

Az érzés máig megvan, mégis szülőként azt gondolom, helyesen cselekedett a családom: miért is kellett volna a testvérem születésnapján nekem ajándékot kapnom? Valószínűleg a húgom számtalan alkalommal érzett hasonlóan, amikor tavasszal ő figyelte, ahogyan én bontogatok.

Anyaként aztán én magam is válaszút elé értem már: igaz, hogy két gyermekem két év és két hét különbséggel született, így kényelmesen lehet nekik közös szülinapot tartani, de végignézik az unokatestvérek születésnapjait anélkül, hogy valamit kapnának, névnapjaikat pedig már nem együtt tartjuk – akkor a másik nem kap ajándékot, csakis az ünnepelt. Nem mindenki választja ugyanakkor ezt az utat.

A testvérnek egyszer meg kell tanulnia azt, hogy ha nem ünnepelt, nem kap ajándékot
Fotó: Catherine Falls Commercial / Getty Images Hungary

Rövid távon egyszerűsíti az életet

Első blikkre érthetőnek is tűnik, ha valaki olyankor is ad valamilyen apróságot gyermekének, amikor a testvér az ünnepelt – abból a szemszögből legalábbis, hogy

ezzel elkerülhetővé válik az a kellemetlen helyzet, amelyben az ünnepelt boldogan mosolyog ajándékai mögött, testvére pedig sírástól vörös fejjel durcázik a kanapén, esetleg a szőnyegen fekve zokog.

A gyermeki logika és lélek másképp működik, mint a miénk: hiába, hogy pontosan tudjuk, mindkét gyereknek ugyanannyi születés- és névnapja van egy évben, a pillanatnak élő ovisok és még kisebbek nem tudják ezt a fajta egyenlőséget megérteni.

Ő csak azt látja, hogy neki éppen nincsen, míg a testvére kap valamit, sőt, valamiket, amiknek ő is nagyon örülne. A szituációt ott és akkor kezelheti, ha a testvérnek is jut ajándék, legalábbis látszólag. Az ugyanis, hogy ugyanakkorát, ugyanannyit, netán közöset kapjanak, már az ünnepelttel lenne igazságtalan.

De mit fog megszokni?

A probléma olyannyira létező, hogy vannak, akik nemcsak maguk adnak ajándékot az aktuálisan éppen nem ünnepelt testvérnek, de elvárják a zsúrra érkező meghívottaktól is azt, hogy valamit, legalább egy kis apróságot vigyenek a testvérnek. Vajon jó ez így?

A kistesó száját is fogjuk be ajándékkal?
Fotó: Paul_Stewart / Getty Images Hungary

Egy kistestvér érthetően nehezebben fogja fel, miért nem kap ő ajándékot – ugyanakkor ha azt szokja meg, hogy más ünnepén neki is jár, vajon később hogyan szabunk ennek gátat? Ha először csak apróságokat kap,

Idézőjel ikon

később nem vár-e el majd az ünnepeltével egyenértékű meglepetést?

Mikor ér el abba az életkorba, amikor úgy gondoljuk, most már meg kell értenie, hogy ő nem ünnepelt – és mitől értené meg, ha addig teljes természetességgel az volt?

Később jönne a nagy csalódás

Valóban kellemetlen, amikor egy kisgyerek a születésnapon ad hangot azzal kapcsolatos fájdalmának, hogy nem neki jutott most a Barbie, de az ünneplésből, a tortából, a marcipánból ugyanúgy részesülhet.

Mi inkább arra figyelünk, hogy ezekből minden egyes ünnepen kivehessék a részüket gyerekeink, akár ők az ünnepeltek, akár nem.

Inkább kerüljön több marcipán a tortára, és abból ők is választhassanak, mint hogy a távirányítós autót és a babaházat duplázni kelljen.

A gyerekek így kisebb korukban megtanulják elfogadni azt, hogy vannak olyan napok, amelyeknek nem ők állnak a középpontjában – de aztán eljön az ő idejük is. Ez nem igazságtalanság, hanem éppen az igazságosság: aki ahhoz szokik hozzá, hogy akkor is kiemelt helyzetbe kerül, amikor erre nincsen semmi ok, később sokkal nagyobbat csalódik majd életében. Ahogyan sok más helyzet, úgy az ajándékozás kapcsán is sokkal jobb, ha kisgyerekként megértik, megélik és megtanulják azt, ami valóban igazságos, nem pedig csak látszatra – a későbbi hatalmas csalódásoktól óvhatjuk meg őket ezzel.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.